30. rész: Csoda

~JULIE~

Felébredtem. Körbenéztem, majd felültem. De valami nem volt rendben. Láttam magamat, ahogyan a kórházi ágyon fekszek.
- Mi történik?- kérdeztem
Hirtelen megjelent előttem egy alak. Először nem tudtam kivenni, hogy ki lehetett az, de ahogyan egyre közeledett, felismertem.
- Nagyi? Te meg hogy kerülsz ide?
- Gyere velem!- nyújtotta a kezét
Felsegített az ágyról és kivezetett a szobából. Emeberek haladtak keresztül rajtam.
- Mi ez? Miért nem látnak az emberek?
- Mert ez csak a tudatalatti tested!
- Akkor ezek szerint... Meghaltam?
- Nem! Csak kómában vagy. Erre!
A váróterembe mentünk. Ott megpillantottam Jade-et.
- Jade!- ültem le mellé
De ő nem válaszolt.
- Szívem, ők nem látnak téged! Csak te őket!
Jade szeme könnyes volt. Valamit beszélt. Vagyis inkább... imádkozott. Hirtelen eltűnt minden és a fiúk házában találtam magam. Méghozzá Logan szobájában. Aludt. Leültem az ágya szélére és néztem őt. Oly sokszor láttam már őt így, de mégis úgy éreztem, hogy most látom először. Majd felriadt. Meg akartam szólalni, de akkor a nappaliban találtam magam. A többi fiú épp szomorúan beszélgetett. Rólam. Elmondták, hogy mennyire szomorúak lennének, ha most meghalnék. James még azt is mondta, hogy Jade ezt nem tudná feldolgozni. A következő pillanatban már Mic szobájában voltam. Ő is gondolkodott. Kíváncsi lennék, hogy min gondolkodik. Talán rólam? Rólunk? Hogy mi lesz vele nélkülem? Vagy hogy milyen volt régen? Míg ezeken a dolgokon gondolkodtam, Alexa mellett találtam magam. Ő is ugyanazt csinálta, mint a többi lány. Megsimogattam a karját és a nagyi felé fordultam.
- Miért hoztál ide engem?
Ekkor már újra a kórházban voltam.
- Azért, hogy megmutassam neked, hogy hogy viselik a többiek.
- Ezt nem értem!
- Julie, kicsim!- jött közelebb hozzám- Az orvosok nem tudnak megmenteni!
Ekkor vagy 5 orvos rohant be a szobámba.
- Mi? Ez nem lehet!- sírva mentem utánuk
Az ágyam köré gyűlve próbáltak újjáéleszteni.
- Sajnálom kincsem!
Nagyi egyre távolodott, míg végül el nem tűnt. Ekkor képek jelentek meg a szemem előtt. Képek a múltból. Jade, Micayla és én. Majd a következő képeken már a srácok is ott voltak. Ekkor minden eltűnt. És megláttam a fehér fényt. Elindultam felé. De valami megváltozott. Mondatok vísszhangoztak a fejemben. Újra láttam a többieket, ahogyan elmondják nekik azt a szomorú hírt, hogy meghaltam. Nem! Nem halhatok meg! Erősnek kell lennem!
~JADE ~

Az orvos szomorúnak látszott. Szóval csak rossz híre van a számomra!
- Mi van vele, doktor úr?
- Sajnálom, de Julie meghalt. Nem tudtuk már újjáéleszteni!
Elkezdtem sírni. Nem, ez nem történhet meg! Ez... lehetetlen! Míg én csak bőgtem, egy másik orvos jelent meg és valamit súgott.
- Elnézést, kisasszony, de várnak a műtőben!- azzal el is tűnt
Nagy nehezen felálltam és besétáltam Jules szobájába. Odahúztam az ágya mellé egy széket és leültem.
- Istenem! Nem tudom felfogni, hogy meghaltál, Jules. Mi lesz velem nélküled? Mi lesz szegény Logannal? Jajj, bárcsak hirtelen felébrednél és azt mondanád, hogy csak átvertél!
És ekkor megtörtént a csoda! A gép újra elkezdett pittyegni! Felkaptam a fejem és kifutottam.
- Julie Johnson feléledt!- kiabáltam
Az orvosok befutottak a terembe és Julie köré gyűltek.
- Hisz ez lehetetlen!- suttogták
Az egyik nővér kitessékelt a szobából. Visszaültem a helyemre és vártam, hogy történjék valami jó dolog. Nemsokára egy fiatal orvos jött oda hozzá.
- A barátnője felébredt!
Beszaladtam Julie-hoz.
- Julie!
Mikor megláttam, elkezdtem sírni. Nem azért, mert szomorú voltam, hanem azért, mert leírhatatlanul boldog!
- Azt hittem, hogy el foglak veszíteni!
- Á, ugyan! Ahhoz több szerencse kéne!- nevetett
Küldtem egy SMS-t a többieknek, hogy Julie felébredt. Hamarosan ők is megjelentek.
- Édesem!
Logan mikor meglátta, azonnal elkezdte csókolgatni meg ölelgetni. Én odasétáltam Jameshez és szorosan megöleltem. Megnyugodtam.

Örültem, hogy minden boldogan végződött. Elköszöntünk Julestól és megígértük neki, hogy holnap is bejövünk. Otthon megfürödtem és bebújtam James mellé.
- Nagyon megkönnybeültem! Az orvosok először azt mondták, hogy meghalt! De amikor bementem hozzá akkor hirtelen.... felébredt! Hogy történhetett ez?
- Nem tudom. Julie erős lány! De most már minden rendben van!- puszilta meg az arcom
Ekkor a baba rúgott egy nagyot.
- Áú!- fogtam meg a hasam
- Mi a baj?- kérdezte idegesen
- Csak a baba rúgott egyet! De most már aludjunk!
Elhelyezkedtem a karjai közt és elaludtam.
~LOGAN~

Iszonyúan boldog voltam! Már azt hittem, hogy el fogom veszíteni! Ez a baleset ráébresztett arra, hogy mennyire szeretem. Jobban, mint azt gondoltam volna!

,,Van valami, amit jó, ha nem felejtünk el, mikor feje tetejére fordul a világ. Eljő a reggel és az élet megy tovább. Összeszedjük magunkat és elmegyünk vásárolni, újrakezdjük szerelmi életünket, vagy visszamegyünk dolgozni. Ne felejtsük el, hogy mindig minden jóra fordul!"