28. rész: Baleset

~MICAYLA~


- Kendall? Te meg... mit keresel itt?- kérdeztem zavartan
- Meglepetést akartam szerezni, de azt hiszem, inkább ti szereztetek nekem!- és mérgesen bement
Mondtam Paulnak, hogy most menjen haza, majd holnap talán keresem. Átmentem a fiúkhoz és bementem Kendall szobájába.
- Miért jöttél utánam? Hisz Paullal is lehetsz!
- Kendall, engedd meg, hogy elmagyarázzam!- ültem le mellé
- Kapsz 2 percet!
- Rendben! Aznap, mikor te elmentél, én átjöttem hozzátok, mert beszélni akartam veled. De Carlos mondta, hogy korán reggel elutaztál. Ezen kicsit kiakadtam, mivel nem szóltál nekem. Unatkoztam, ezért felhívtam Pault, hogy menjünk el sétálni. Aznap nagyon jól éreztük magunkat, ezért megkértem őt, hogy ma is ismételjük meg. Így hát ezen a napon is jártuk Los Angeles utcáit és mikor hazaértünk Paul szembefordult velem és megcsókolt. Nagyjából ennyi lenne!- mondtam
Jó sokáig fürkészte Kendall az arcomat, majd megszólalt:
- Szereted?
- Nem!
- Akkor miért csókoltad meg?
- Nem én csókoltam meg! Ő csókolt meg engem!
- És te miért csókoltál vissza?
- Mert.... nem tudom. Amikor megcsókolt, az olyan érzés volt, mintha veled csókolóznék!
Azt hittem, hogy most azt fogja mondani, hogy menjek ki a szobájából. De nem! Ehelyett(meglepetésemre) megcsókolt.
- Ezt miért kaptam?- kérdeztem, miután ajkaink elváltak egymástól
- Mert szeretlek!
Több se kellett, nekiestem az ajkainak! Vadul csókolóztunk mikor kaptam egy SMS-t.
- Nem nézed meg?- kérdezte
- Nem!
És folyatattuk a csókolózást.
~JADE~

Másnap az újságok címlapján kötöttem ki. Mindegyik arról szólt, hogy terhes vagyok! Twitteren több ezer gyűlölködő üzenetet kaptam. Nem igazán akartam foglalkozni vele, de nem tudtam nem odafigyelni rájuk! Olyan bunkók voltak. Lecsesztek amiatt, hogy teherbe estem. Mintha annyira tehettem volna ellene bármit is! Várjunk... tehettem volna, de nem tettem! Na mindegy.
- Mit csinálsz?- jött le kedvesem a lépcsőn
- A gyönyörű üzeneteimet olvasom!- nyomtam egy puszit az arcára
- Ne törődj velük! Én sem szoktam!
- De te nem kapsz ilyeneket!- mutattam meg neki a legdurvábbat
- Uuhh... Ez durva! Na ja, ilyet nem kapok! Más téma: mit kérsz reggelire?
- Hát, nem igazán kérek semmit!
- Hogyhogy?
- Mert minden ételnek gusztustalan illata van!
- Még a pirítósnak is?
- Talán annak nem- mosolyogtam rá
- Akkor mennyit kérsz?
- 6 szeletet!
James csak kérdőn rámnézett, majd elment. Kikapcsoltam a laptopomat és bekapcsoltam a tévét. Pont a hírek mentek. Na és ki volt a hírekben??? Hát persze, hogy én! Gyorsan átkapcsoltam egy másik csatornára, de nem találtam semmit. Sehol.
- Tessék!- nyújtotta át nekem a tányért
- Köszi!
- Mit nézel?- ült le mellém
- Csak kapcsolgatok!
- Megnézhetnénk egy filmet!
- Rendben! Horror?
- Oké. Melyiket?
- Hmmm.... Ördögűzés Emily Rose üdvéért?
- Benne vagyok!
Megettük a reggelit és elindítottuk a filmet. Nos... A filmből csak pár perces jeleneteket láttam, mivel annyira betojtam(ez nem is rám vall), hogy hol Jameshez bújtam, hol a kezemmel takartam el a szememet, hogy ne lássam.
- Király film volt! Jade, vége van!- húzta el a kezemet, mivel még mindig a szemem előtt voltak- Régebben imádtad a horrorfilmeket!
- Most is imádom őket! Csak nem bírom nézni!
- Miért?
- Egy dolgot mondok. Terhesség!
- Értem. Elmegyünk futni?
- Menjünk!
Átöltöztünk és elindultunk. Kb. másfél órán át kocogtunk. Közben sokszor letámadtak minket a lesifotósok! Ilyenkor átfurakodtunk a tömegen és gyorsan elmentünk onnan.
~JULIE~


- Mihez lenne ma kedved?- kérdezte Logan
- A jobb kérdés az, hogy mihez nem lenne kedvem!
Logan furán nézett rám, ezért hozzátettem:
- Forgatásom lesz!
- Jaaaa.... Ne máááár! Na és én mit csináljak addig?
- Nem tudom, nem is érdekel! Szia!
Kimentem, beszálltam a kocsimba és mentem a forgatásra.
Késő este volt, mikor elindultam haza. Álmos voltam, ki is voltam teljesen merülve, ezért nem tudtam annyira az útra figyelni. Csak egy percre néztem félre, de már annyi is elég volt, hogy bekövetkezzen a tragédia.
~MICAYLA~

Kendall még aludt, mikor én felkeltem, ezért összeszedtem a cuccaimat és hazamentem. A szobámba elővettem a mobilomat és megnéztem, hogy ki küldött tegnap üzit. Paul volt.
,,Szia! Lenne kedved a holnapi napot is velem tölteni? Élveztem a mait! Főleg ami este történt!"
Barom!
,,Nem, nem akarom veled tölteni a mai napot. Hogy miért? Mert inkább Kendallel töltöm!"
Megreggeliztem és visszamentem a fiúkhoz. Kendall addigra már fenn volt.
- Mit csinálunk ma?- ültem le mellé
- Elmegyünk sétálni?
- Menjünk!
Az egész napot a parkban töltöttük!
Másnap mikor olvastam az újságot, egy szörnyű dolgon akadt meg a szemem.

2 kocsi karambolozott tegnap este

Elolvastam a cikket, mert kíváncsi voltam, hogy kik vezették a kocsit.
,,Tegnap este 2 kocsi karambolozott nem messze a Hírességek sétányától. Julie Johnson véletlenül áthajtott a másik sávba, ahhol egy kamionba ütközött. A kamion sofőrjét helikopterrel szállították kórházba, míg Juliet per pillanat is a sűrgősségen műtik. Nem lehet tudni, hogy tűlélik-e."
Elkezdtem sírni. Felrohantam Jade-hez.
- Jade, Jade kellj fel!- rángattam- Be kell mennünk a kórházba!
- Miért- kérdezte álmosan
- Julie tegnap este karambolozott és a sürgősségin műtik!
Jade leblokkolt.
- Siess már!
Míg ő öltözöt én felkeltettem Jamest, és megmondtam neki, hogy a többieket is keltse fel és jöjjenek be a kórházba. Beszálltunk Jade kocsijába(mivel az sokkal gyorsabb, mint bármelyikünké) és egyenesen a kórházba száguldottunk. A váróteremben több mint 3 órán át ücsörögtünk. A fiúk nem sokkal később jöttek utánunk. Hamarosan egy orvos jelent meg.
- Elnézést doktor úr!- ment oda hozzá Jade- Nem tud esetleg valamit Julie Johnsonról?
- Még a műtőben van! Súlyos sérüléseket szerzett.
Mindenkit lesokkolt a hír. Főleg Logant!

,,Eljön az a pillanat, amikor életünk örökre megváltozik. A pillanat, amikor örökre beismerjük gyengeségeinket. A pillanat, amikor elébe állunk a kihívásnak. A pillanat, amikor elfogadunk egy áldozatot vagy elengedünk egy szerettünket. És megesik, hogy a változás épp válasz az imádságainkra."