25. rész: Most mi van?

Sziasztok!

Ebben a fejezetben nem fog kiderülni Jade babájának neme, mivel kicsit még húzni szeretném. Szóval csak a többiekről lesz szó, de a köviben már Jade is lesz. Jó olvasást!
xoxo, Bella Sunshine♥

~MICAYLA~

Imádom a forgatásokat! A szereplők, a rendező, a stáb mind-mind nagyon kedvesek. Csak egy gondom van! Paul is szerepel a sorozatban. És nagyon sokszor van vele jelenetem!
- Oké, mára végeztünk!- mondta Jeff
Összepakoltam a cuccaimat és elindultam haza.
- Várj meg!- futott utánam Paul
Nem volt sok kedvem, de megvártam.
- Á, kösz. Jó voltál ma!
- Te is!
- Hazavigyelek?- kérdezte, mikor kiértünk
- Nem, nem kell. A kocsimmal az utca végén parkolok. De azért köszi!
- Rendben! Akkor holnap találkozunk!
- Szia!
Paul mióta a sorozatban szerepet kapott, egyre normálisabb. Valahogy... megváltozott! Nem nyomul rám annyira, és normálisan is el tudunk beszélgetni. Beszálltam a kocsimba és hazamentem. Az ajtóra volt egy cetli ragasztva.
,,Átmentünk a fiúkhoz. Jade és James a kórházba. Alexa♥"
Eltettem a zsebembe a papírkát és csöngettem a srácoknál.
- Gyere beljebb!- mondta udvariasan Kendall
- A többiek?
- Elmentek fagyizni. De hamarosan megjönnek!
- Oh, rendben. Akkor megvárom őket!
Leültünk a kanapéra és bekapcsoltuk a tévét.
- Milyen volt a forgatás?- kérdezte
- Nagyon jó! Mindenki nagyon kedves!
- Kik is a szereplők?
- Öm... Tyler Posey; én; Dylan O'Brien; Tyler Hoechlin; Holland Roden; Paul Adams...
- Mármint az a Paul Adams?
- Ha a nyomulós Paulra gondolsz, akkor igen ő!
- Mégis mit keres az ott?
- Talán ő is szerepel a sorozatban? De egyébként megváltozott. Már nem is nyomul. Annyira!- nevettem- Az biztos, hogy megváltozott!
- Ahha. És még mindig szerelmes beléd?
- Szerintem igen! Hisz írt nekem egyszer egy szerelmes verset!
- Ne mááááár! De rossz!
- Szerintem aranyos. Bírom, ha egy fiú érzelgős. Persze nem annyira.... De egy romantikus vers olyan.... olyan aranyos dolog.
- Szóval te is szerelmes vagy belé?
- Nem tudom. De az biztos, hogy nem utálom!
- De nem lehetsz szerelmes belé!- háborodott fel
- Miért is nem?
- Mert én is szerelmes vagyok beléd! És nem nézem jó szemmel, ha elvesznek tőlem. Tudom, hogy mit tettem a múltban. És azt is tudom, hogy te nem vagy belém szerelmes. De kérlek, inkább könyörgök, gondold végig, hogy mit érzel irántam és iránta!
És ekkor megérkeztek a többiek. Szerencsémre!
- Visszajöttünk!- kiáltotta Carlos
- Á, Mic te már is itt? Szóval gondolom megtaláltad a cetlit!- mosolygott Alexa
- Igen, meg. De azt hiszem, hogy én most megyek!
Felálltam és elfutottam.
~JULIE~

- Milyen fagyit kérsz?- karolt át Logan
- Narancsosat!- nyaltam meg a szám szélét
Megvettük a fagyit és kint helyet foglaltunk.
- Hazajöttök?- kérdezte Alexa, miután elnyaltuk a finomságot
- Mi még elmegyünk sétálni!
- Akkor majd otthon találkozunk!
Elköszöntünk tőlük, majd kézenfogva elindultunk valamerre.
- Nézd, csak nem lakodalom van?- kérdeztem
- Hol?
- Ott!- mutattam egy nagy épületre
- De. Gyere, menjünk be!
- Nem igazán jó ötlet!
- Csak eszünk a tortából és már jövünk is el!
- Most ettünk fagyit!
- Hát, mit mondhatnék... annyit eszek, mint Carlos!- megcsókolt és behúzott az épületbe
Vágtunk magunknak egy-egy szeletet a tortából és leültünk kajálni.
- Elnézést, maguk a házaspár rokonai?- állt elénk egy magas férfi
- Igen!- vágtuk rá egyszerre
- Akkor hogy hívják a menyasszonyt?
- Öm.... Emma!- mondta Logan
- Rossz válasz! És most, kérem távozzon!
Felhúztak minket a székről, és elzavartak minket. kint elkezdtünk röhögni magunkon.
- Lesz mit mesélni a gyerekeinknek!- nevettem
- Hát az biztos. Anyuci és apuci egyszer bementek egy lakodalomba, mivel úgy gondolták, hogy jó buli lesz. Leültek az egyik székre és elkezdték enni az esküvői tortát. Ám ekkor egy hatalmas melák odajött és kidobta őket!
Már a földön fetrengtünk a nevetéstől. Nagy nehezen lenyugodtunk és elindultunk. Egy közeli parkba mentünk.
- Fotózz le!- mondtam
- De nem jók a fényviszonyog és...
- Hidd el, jó kép lesz!- mosolyogtam
Elővette a mobilját és lefotózott.
- Igazad volt! Ez tényleg rohadt jó lett!

Leültünk az egyik padra és néztük a naplementét. Közben Logan átkarolt és én meg a mellkasára hajtottam a fejemet. Lement a Nap, mi meg elindultunk haza.
- Lemegyünk még a partra?- kérdeztem
- Lemehetünk!

Sétálgattunk még a parton egy kicsit. Beszélgettünk a korábbi életünkről, meg arról, hogy mi volt az első gondolatunk, mikor megláttuk egymást. Súgtam valamit Logan fülébe, ő meg csak huncutul rám mosolyogtt, megfogta a kezemet és behúzott a házba.

Felmentünk a szobájába, bezártuk az ajtót és elkezdtünk csókolózni. Majd ledőltünk az ágyra és folytattuk... csak ruha nélkül.

~MICAYLA~



Ki kellett szellőztetnem a fejemet. Az amit Kendall mondod, eléggé felkavart, hisz valahol mélyen még mindig szerelmes vagyok belé. De Paul iránt is érzek valamit. Foggalmam sem volt, hogy mit csináljak, ezért elindultam sétálni. Útközben pedig végiggondoltam a dolgokat. Kendallt jó pár hónapja ismerem. Szerettem, de megcsalt. Pault csak nem rég ismertem meg igazán. Először utáltam, most meg kedvelem. Mint barátot. Mi van akkor, ha most megbocsátok Kendallnek, és ő meg újra félrelép? Míg ezen gondolkodtam, a fiúk háza előtt találtam magam. Vettem egy mély levegőt, és csöngettem. Kendall nyitott ajtót.
- Szia!- mosolyogtam rá
- Hello!- mosolygott

,,Arra nem veheted rá magad, hogy érezd, amit nem érzel. De arra igen, hogy helyesen cselekedj az érzéseid ellenére."