Sziasztok!
Szóval.... Rengeteg tanulnivalóm van és nagyon sok dogát írtam/írok, ezért csak a téli szünetben várható az új rész! Bocsánatot kérek, hogy nem tudom előbb hozni, csak hát... egyszerűen nincsen rá időm! Remélem megértitek! Téli szünetben talizunk;)
Ui.: Társszerkeztőket keresek, mivel nincs sok időm írni! Kommentbe írjon az, aki szeretne:)
xoxo, Bella Sunshine♥
![Egy nem hétköznapi lány naplója[BEFEJEZETT]](http://2.bp.blogspot.com/-oTN5P5zXYbA/VBMAbCj4MZI/AAAAAAAAIyI/7BYf4qrEH90/s928/_mirrors_by_amyseleditions-d6ay8kw%2Bm%25C3%25A1solata.jpg)
2013. december 11., szerda
2013. november 21., csütörtök
40. rész: Halloween
~JADE~
Anyuék 1 hetet töltöttek nálunk. Ez idő alatt nagyon jóban lettek James szüleivel. Kiderült, hogy azon az estén Jane és Louis volt az, akik kiabáltak. Hogy min, azt mi sem tudjuk, ugyanis nem árulták el. Julie és Logan közt minden tisztázódott. Az esküvőt meg fogják tartani, méghozzá 3 hét múlva.
- Még 2 nap és Halloween. Tudod már, hogy minek öltözöl be?- kérdezte Mic
- Még nem gondolkoztam rajta. De szerintem nem is megyek sehova. Állítólag azon az estén hideg lesz és nem szeretnék szülés előtt megfázni!- válaszoltam
- Én biztos, hogy itthon maradok. Szeretném kidíszíteni a házat és megnézni egy horrorfilmet!- szólt közbe Lexa
- Most megnyugodtam. Már megijedtem, hogy egyedül kell itthon ülnöm!- borzongtam meg
- Mi a téma?- jött be Carlos
- Csak a Halloween. Alexa és én itthon fogunk maradni! Végül is valakinek a kisgyerekeket is ki kell szolgálnia!- mondtam
- Ja, de előre szólok, hogy James nem fog örülni. De Lexa légysziiiii ne hagyj egyedüüül!- nézett a lányra kiskutyus pofival
- Sajnálom, de nincs túl sok kedvem menni. Egyébként is, nem leszel egyedül, hisz ott lesznek a srácok meg Julie és Mic!
- Jó de akkor is! Semmivel sem tudlak meggyőzni?
- Semmivel!- szögezte le Alexa
Los szomorúan kiballagott a konyhából és leült a kanapéra.
A csajokkal beszélgettünk még egy kicsit, majd felmentem megnézni Jamest.
- Hahóóó!- nyitottam be a szobába
- Szia!- kiáltott ki a fürdőből
- Hát te meg mit csinálsz?
- Ruhát próbálok!
- Halloweenre?
- Aham!
- Öm... csak el szeretném mondani, hogy én nem fogok menni!
- Hogy mi?- viharzott ki a fürdőből.... vámpírjelmezben
- Hű de szexi vagy!- mosolyogtam
- Köszi! De miért nem jössz?- karolta át a derekamat
- Mert nincs túl sok kedvem Halloweenezni.
- De én meg nem hagyom, hogy egyedül maradj itthon!
- Nem leszek egyedül! Alexa is itthon marad. Megnézünk egy filmet, ajtókat nyitunk, cukrot osztogatunk, feldíszítjük a házat...
- De olyan jó lett volna...- nem hagytam, hogy végigmondja, mert megcsókoltam
- Tudom. De te érezd jól magad és miattam ne aggódj! Megleszek!
Pár másodpercig hallgatott, majd megszólalt:
- Rendben! Elmegyünk vásárolni?
- Mehetünk!
Épp indulni készült, mikor visszahúztam.
- De légyszi, öltözz át!
- Ja tééényleg!
Befutott a fürdőbe, én meg addig lementem összekészülődni. Felvettem egy vastag pulcsit, egy bakancsot, nyakamra rátekertem egy sálat, felvettem a bundás kabátomat és a fejembe húztam a bojtos sapkám. Végül még egy kesztyűt is felhúztam. Majd lejött James is, megpuszilt, ő is felöltözött és elindultunk a közeli bevásárlóközpontba.
Össze-vissza vásárolgattunk mindent. Az egész kosár megtelt, mikor odaértünk a pénztárhoz. Az eladó eléggé furán nézett ránk, de minket nem zavart. Fizettünk és elindultunk haza.
Az a 2 nap nagyon hamar eltelt.
- Mindenki kész?- kérdeztem
- Igen!- válaszolták egyszerre
- Akkor egy gyors fotóóó....- elővettem a fényképezőgépemet és lefotóztam őket-.... és indulthattok is!
- Jó szórakozást!- pusziltam meg Jamest
- Meglesz!
Kiálltunk az ajtóba Lexy-vel és onnan integettünk nekik.
- Érezzétek jól magatokat!- kiáltott utánuk
Mikor eltűntek, becsuktuk az ajtót és kezdődhetett a díszítés. Enyém volt az alsó szint, Alexáé pedig az emelet.
A nappalival kezdtem, majd jöhetett a mosdó, ahol a wc papírt kicseréltem egy új, mintásra. Legutoljára a konyhát hagytam. Ott is mindent kidíszítettem, majd elővettem egy tálat és teletöltöttem cukorkával és kivittem az előtérbe. Lehuppantam a kanapéra. Nem sokkal később a társam is lejött.
- Kész?- kérdeztem
- Kész és nagyon profi lett! Gyere!- húzott fel
Fementem és bementünk a szobámba.
- WOW!- csak ennyit tudtam mondani
Alexa tényleg kihoztam magából a maximumot. A függönyöket lecserélte fekete színű, töklámpás mintázatúra. Az ágynemű sötétszürke volt, szellemekkel díszítve. Ahova csak lehetett apró díszeket tett. Nagyon szép lett!
- Hogy tetszik?- kérdezte mosolyogva
- Imádom! Profi lakberendező lennél!- viccelődtem
Megmutatta még a többiek szobáját is, aztán kimentünk, hogy a kertet is kidíszítsük. Mikor végeztünk, visszamentünk a nappaliba és elkezdtük nézni a Halloween című horrorfilmet. Úgy 10 percet néztünk belőle, mikor valaki csöngetett.
- Megjött az első vendégünk!- ugrottam fel boldogan
Elsétáltam a bejáratig, felvettem a cukorkával teli tálat és ajtót nyitottam.
- Cukrot vagy csínyt!- kiáltotta egyszerre 3 imádnivaló kisgyerek
Csak mosolyogni tudtam és adtam mindegyiknek egy maréknyi cukrot.
- Mit kell mondani?- kérdezte a gyerekektől az anyjuk
- Köszönjük szépen!- mosolyogtak rám
- Nagyon szívesen! További szép estét!
Elköszöntem tőlük, majd visszamentem Lexy-hez. Újabb 10 perc után megint csöngettek.
- Te jössz!- nevetttem
Boldogan felállt és elment az ajtóig.
- Cukrot vagy csínyt!- hallottam egy kisfiú hangját
Pár perc múlva barátnőm visszatért és folytattuk a filmnézést. 15 perc eltelt éa megint csöngettek.
- Tudom! Így nem lehet tévézni!- nevettem
Mikor kinyitottam az ajtót senkit sem találtam előtte.
- Hahóó!- mentem kicsit kijjebb
Körbe néztem, de sehol sem találtam senkit. Ekkor a lábam előtt megpillantottam egy levelet. Felvettem és elolvastam.
,, Itt van újra a Halloween és ti csak otthon ültök? Ne féljetek, teszek róla, hogy ezt az estét soha ne felejtsétek el!"
Gyorsan visszafutottam a lakásba és kulcsra zártam az ajtót.
- Mi a baj?- pattant fel Alexa
- Ezt olvasd el!- nyújtottam át neki a levelet
Elvette és kinyitotta. Eléggé ijedt fejet vágott, miközben olvasta.
- Ezt ki küldte?- fordította meg a lapot
- Nem tudom. Lexy, én félek!
- Hidd el én is! Szerintem hívjuk fel a fiúkat!
- Jó ötlet!
Én tárcsáztam James számát, ő pedig Carlosét. 3 csöngés után fel is vette.
- Mizu, kincsem?- szólt bele
- James, valaki küldött nekünk egy fenyegető üzenetet! Kérlek, gyertek haza, mert nagyon félünk!
- Rendben, azonnal indulunk! Addig is kapcsoljátok le a villanyokat, hogy azt higgye, nem vagytok otthon!
- Alexa, kapcsold le a villanyokat!- mondtam a lánynak
Ő felment, én meg még beszéltem Jamesszel.
- Hol vagytok?- kérdeztem
- A Kings utcában.
- Az nagyon messze van! Siessetek, mert szerintem tudja, hogy itthon vagyunk!
- Honnan?
- Amikor csöngettek, én kinyitottam az ajtót, de nem találtam senkit sem előtte, ezért kicsit kijjebb mentem. Szerintem az illető észre vehette ezt!
- Rendben! Ez esetben ne essetek pánikba, zárjátok be az ajtókat, még a hátsót is és menjetek fel! És bárki is kopog, ne nyissatok neki ajtót! Ha mi jövünk, akkor ha a ház előtt leszünk, szólni fogok neked! Sietünk!
- James!
- Igen?
- Szeretlek!- suttogtam
- Én is!
Letettem, bezártam minden egyes ajtót, lekapcsoltam a villanyokat és felmentem.
- Alexa, hol vagy?- kérdeztem
- Itt nálatok!- hallottam az ajtó mögül a hangját
Bementem és leültem mellé az ablak elé.
- Mit mondott?- kérdezte
- Azt, hogy sietni fognak és hogy ne nyissunk senkinek se ajtót. Ha ők jönnek, akkor majd szólni fog előtte nekem!
- Rendben! De addig itt üljünk és várjunk?
- Nem tehetünk jobbat!
- Lent mindent bezártál?
- Ablakot, ajtót, amit csak lehetett! Na, de mit csináljunk?
- Kérdezz, felelezzünk!
- Okééé... Kezd te!
- Ha most meghalnál, mi hiányozna legjobban az életedből?
- Alexa, ne mondj ilyet!
- Válaszolj, kérlek!
- Hát, nem is tudom... A barátaim, a családom és... hát az egész életem. Most én jövök! Ha most kívánnál valamit, mi lenne az?
- Az, hogy legyen már holnap és ez az egész bárcsak nem történt volna meg! Ki az, akit a legnehezebben engednél el?
- James és Emily. Meg persze ti! Ha lenne egy olyan varázsbolt, ahova ha bemész, akkor leadhatnád az egyik rossz tulajdonságodat és felvehetnél helyette egy jót, akkor mit vennél fel és mit adnál le?
- Talán... a bátortalanságot adnám le. És a bátorságot venném fel! Te?
- Én a féltékenységet és önbizalmat vennék fel.
Még negyed órán át kérdezgettünk egymástól, mikor Alexa kinézett az ablakom, de abban a pillanatban vissza is ült.
- Mi a baj?- kérdeztem ijedten
- Egy ember áll a házunk előtt, töklámpással a kezében!- válaszolta
- Jack O'Lantern- suttogtam
- Az meg ki?- nézett rám furán
- Nem ismered a történetét?
- Hé, én mondtam, hogy nem igazán szeretem a Halloweent!
- Ne olyan hangosan!- fogtam be a száját
- Oké, elmeséled?
- Nos... A legenda szerint egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki inkább és ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög és a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, hogy ígéretet tett arra, hogyha leengedi az ördögöt a fáról, (mivel Jack életében sok rosszat tett) nem kerülhet, azaz nem engedi be a pokolba. Jack ekkor megengedte az ördögnek hogy lemásszon a fáról, aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt, mert a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, az örökké izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa belsejébe tette, amit a nyugtalan lelkének szánt, világító lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a takarmányrépa lámpácskának a fényénél keresi a megnyugvását.
- Ezt eddig nem is tudtam. És szerinted az ott ő? Vagyis Jack?
- Szerintem igen. De várj, megnézem!
Feltérdeltem, hogy ki tudjak nézni az ablakon. Az utcán azonban nem találtam senkit.
- Nincs is ott senki!- ekkor kopogtattak
Alexával ijedten egymásra néztünk és megfogtuk erősen egymás kezét. Megint kopogtattak. A szám elé tettem a mutatóujjamat, jelezve, hogy egy szót se. Lexy csak bólintott. Majd a kopogás abbamaradt és lépteket hallottunk.
- Szerintem elment!- súgtam olyan halkan, amennyire csak tudtam
Megint feltérdeltem és kinéztem az utcára. Láttam egy alakot, aki egy töklámpást fogott. Hátranézett, egyenesen rám. Nem ültem vissza, csak bámultam hosszasan, addig, amíg végkép el nem tűnt.
Nem sokkal később a srácok is megérkeztek.
- Ezt találtuk az ajtó előtt!- nyújtott át nekem egy újabb lapot Kendall
- Mit ír?- kérdezte Logan
Kinyitottam és hangosan felolvastam:
,, Most az egyszer megúsztátok! Megkegyelmeztem nektek, de többé nem teszem! A következő viszont látásra! Jack O'Lantern"
- Hé, nyugiii! Most már biztonságban vagy!- ölelt meg James
Örültem, hogy végre vége lett ennek az egésznek!
,,Heads up, BFFs. It's open season on liars and I'm hunting--A"
Anyuék 1 hetet töltöttek nálunk. Ez idő alatt nagyon jóban lettek James szüleivel. Kiderült, hogy azon az estén Jane és Louis volt az, akik kiabáltak. Hogy min, azt mi sem tudjuk, ugyanis nem árulták el. Julie és Logan közt minden tisztázódott. Az esküvőt meg fogják tartani, méghozzá 3 hét múlva.
- Még 2 nap és Halloween. Tudod már, hogy minek öltözöl be?- kérdezte Mic
- Még nem gondolkoztam rajta. De szerintem nem is megyek sehova. Állítólag azon az estén hideg lesz és nem szeretnék szülés előtt megfázni!- válaszoltam
- Én biztos, hogy itthon maradok. Szeretném kidíszíteni a házat és megnézni egy horrorfilmet!- szólt közbe Lexa
- Most megnyugodtam. Már megijedtem, hogy egyedül kell itthon ülnöm!- borzongtam meg
- Mi a téma?- jött be Carlos
- Csak a Halloween. Alexa és én itthon fogunk maradni! Végül is valakinek a kisgyerekeket is ki kell szolgálnia!- mondtam
- Ja, de előre szólok, hogy James nem fog örülni. De Lexa légysziiiii ne hagyj egyedüüül!- nézett a lányra kiskutyus pofival
- Sajnálom, de nincs túl sok kedvem menni. Egyébként is, nem leszel egyedül, hisz ott lesznek a srácok meg Julie és Mic!
- Jó de akkor is! Semmivel sem tudlak meggyőzni?
- Semmivel!- szögezte le Alexa
Los szomorúan kiballagott a konyhából és leült a kanapéra.
A csajokkal beszélgettünk még egy kicsit, majd felmentem megnézni Jamest.
- Hahóóó!- nyitottam be a szobába
- Szia!- kiáltott ki a fürdőből
- Hát te meg mit csinálsz?
- Ruhát próbálok!
- Halloweenre?
- Aham!
- Öm... csak el szeretném mondani, hogy én nem fogok menni!
- Hogy mi?- viharzott ki a fürdőből.... vámpírjelmezben
- Hű de szexi vagy!- mosolyogtam
- Köszi! De miért nem jössz?- karolta át a derekamat
- Mert nincs túl sok kedvem Halloweenezni.
- De én meg nem hagyom, hogy egyedül maradj itthon!
- Nem leszek egyedül! Alexa is itthon marad. Megnézünk egy filmet, ajtókat nyitunk, cukrot osztogatunk, feldíszítjük a házat...
- De olyan jó lett volna...- nem hagytam, hogy végigmondja, mert megcsókoltam
- Tudom. De te érezd jól magad és miattam ne aggódj! Megleszek!
Pár másodpercig hallgatott, majd megszólalt:
- Rendben! Elmegyünk vásárolni?
- Mehetünk!
Épp indulni készült, mikor visszahúztam.
- De légyszi, öltözz át!
- Ja tééényleg!
Befutott a fürdőbe, én meg addig lementem összekészülődni. Felvettem egy vastag pulcsit, egy bakancsot, nyakamra rátekertem egy sálat, felvettem a bundás kabátomat és a fejembe húztam a bojtos sapkám. Végül még egy kesztyűt is felhúztam. Majd lejött James is, megpuszilt, ő is felöltözött és elindultunk a közeli bevásárlóközpontba.
Össze-vissza vásárolgattunk mindent. Az egész kosár megtelt, mikor odaértünk a pénztárhoz. Az eladó eléggé furán nézett ránk, de minket nem zavart. Fizettünk és elindultunk haza.
Az a 2 nap nagyon hamar eltelt.
- Mindenki kész?- kérdeztem
- Igen!- válaszolták egyszerre
- Akkor egy gyors fotóóó....- elővettem a fényképezőgépemet és lefotóztam őket-.... és indulthattok is!
- Jó szórakozást!- pusziltam meg Jamest
- Meglesz!
Kiálltunk az ajtóba Lexy-vel és onnan integettünk nekik.
- Érezzétek jól magatokat!- kiáltott utánuk
Mikor eltűntek, becsuktuk az ajtót és kezdődhetett a díszítés. Enyém volt az alsó szint, Alexáé pedig az emelet.
A nappalival kezdtem, majd jöhetett a mosdó, ahol a wc papírt kicseréltem egy új, mintásra. Legutoljára a konyhát hagytam. Ott is mindent kidíszítettem, majd elővettem egy tálat és teletöltöttem cukorkával és kivittem az előtérbe. Lehuppantam a kanapéra. Nem sokkal később a társam is lejött.
- Kész?- kérdeztem
- Kész és nagyon profi lett! Gyere!- húzott fel
Fementem és bementünk a szobámba.
- WOW!- csak ennyit tudtam mondani
Alexa tényleg kihoztam magából a maximumot. A függönyöket lecserélte fekete színű, töklámpás mintázatúra. Az ágynemű sötétszürke volt, szellemekkel díszítve. Ahova csak lehetett apró díszeket tett. Nagyon szép lett!
- Hogy tetszik?- kérdezte mosolyogva
- Imádom! Profi lakberendező lennél!- viccelődtem
Megmutatta még a többiek szobáját is, aztán kimentünk, hogy a kertet is kidíszítsük. Mikor végeztünk, visszamentünk a nappaliba és elkezdtük nézni a Halloween című horrorfilmet. Úgy 10 percet néztünk belőle, mikor valaki csöngetett.
- Megjött az első vendégünk!- ugrottam fel boldogan
Elsétáltam a bejáratig, felvettem a cukorkával teli tálat és ajtót nyitottam.
- Cukrot vagy csínyt!- kiáltotta egyszerre 3 imádnivaló kisgyerek
Csak mosolyogni tudtam és adtam mindegyiknek egy maréknyi cukrot.
- Mit kell mondani?- kérdezte a gyerekektől az anyjuk
- Köszönjük szépen!- mosolyogtak rám
- Nagyon szívesen! További szép estét!
Elköszöntem tőlük, majd visszamentem Lexy-hez. Újabb 10 perc után megint csöngettek.
- Te jössz!- nevetttem
Boldogan felállt és elment az ajtóig.
- Cukrot vagy csínyt!- hallottam egy kisfiú hangját
Pár perc múlva barátnőm visszatért és folytattuk a filmnézést. 15 perc eltelt éa megint csöngettek.
- Tudom! Így nem lehet tévézni!- nevettem
Mikor kinyitottam az ajtót senkit sem találtam előtte.
- Hahóó!- mentem kicsit kijjebb
Körbe néztem, de sehol sem találtam senkit. Ekkor a lábam előtt megpillantottam egy levelet. Felvettem és elolvastam.
,, Itt van újra a Halloween és ti csak otthon ültök? Ne féljetek, teszek róla, hogy ezt az estét soha ne felejtsétek el!"
Gyorsan visszafutottam a lakásba és kulcsra zártam az ajtót.
- Mi a baj?- pattant fel Alexa
- Ezt olvasd el!- nyújtottam át neki a levelet
Elvette és kinyitotta. Eléggé ijedt fejet vágott, miközben olvasta.
- Ezt ki küldte?- fordította meg a lapot
- Nem tudom. Lexy, én félek!
- Hidd el én is! Szerintem hívjuk fel a fiúkat!
- Jó ötlet!
Én tárcsáztam James számát, ő pedig Carlosét. 3 csöngés után fel is vette.
- Mizu, kincsem?- szólt bele
- James, valaki küldött nekünk egy fenyegető üzenetet! Kérlek, gyertek haza, mert nagyon félünk!
- Rendben, azonnal indulunk! Addig is kapcsoljátok le a villanyokat, hogy azt higgye, nem vagytok otthon!
- Alexa, kapcsold le a villanyokat!- mondtam a lánynak
Ő felment, én meg még beszéltem Jamesszel.
- Hol vagytok?- kérdeztem
- A Kings utcában.
- Az nagyon messze van! Siessetek, mert szerintem tudja, hogy itthon vagyunk!
- Honnan?
- Amikor csöngettek, én kinyitottam az ajtót, de nem találtam senkit sem előtte, ezért kicsit kijjebb mentem. Szerintem az illető észre vehette ezt!
- Rendben! Ez esetben ne essetek pánikba, zárjátok be az ajtókat, még a hátsót is és menjetek fel! És bárki is kopog, ne nyissatok neki ajtót! Ha mi jövünk, akkor ha a ház előtt leszünk, szólni fogok neked! Sietünk!
- James!
- Igen?
- Szeretlek!- suttogtam
- Én is!
Letettem, bezártam minden egyes ajtót, lekapcsoltam a villanyokat és felmentem.
- Alexa, hol vagy?- kérdeztem
- Itt nálatok!- hallottam az ajtó mögül a hangját
Bementem és leültem mellé az ablak elé.
- Mit mondott?- kérdezte
- Azt, hogy sietni fognak és hogy ne nyissunk senkinek se ajtót. Ha ők jönnek, akkor majd szólni fog előtte nekem!
- Rendben! De addig itt üljünk és várjunk?
- Nem tehetünk jobbat!
- Lent mindent bezártál?
- Ablakot, ajtót, amit csak lehetett! Na, de mit csináljunk?
- Kérdezz, felelezzünk!
- Okééé... Kezd te!
- Ha most meghalnál, mi hiányozna legjobban az életedből?
- Alexa, ne mondj ilyet!
- Válaszolj, kérlek!
- Hát, nem is tudom... A barátaim, a családom és... hát az egész életem. Most én jövök! Ha most kívánnál valamit, mi lenne az?
- Az, hogy legyen már holnap és ez az egész bárcsak nem történt volna meg! Ki az, akit a legnehezebben engednél el?
- James és Emily. Meg persze ti! Ha lenne egy olyan varázsbolt, ahova ha bemész, akkor leadhatnád az egyik rossz tulajdonságodat és felvehetnél helyette egy jót, akkor mit vennél fel és mit adnál le?
- Talán... a bátortalanságot adnám le. És a bátorságot venném fel! Te?
- Én a féltékenységet és önbizalmat vennék fel.
Még negyed órán át kérdezgettünk egymástól, mikor Alexa kinézett az ablakom, de abban a pillanatban vissza is ült.
- Mi a baj?- kérdeztem ijedten
- Egy ember áll a házunk előtt, töklámpással a kezében!- válaszolta
- Jack O'Lantern- suttogtam
- Az meg ki?- nézett rám furán
- Nem ismered a történetét?
- Hé, én mondtam, hogy nem igazán szeretem a Halloweent!
- Ne olyan hangosan!- fogtam be a száját
- Oké, elmeséled?
- Nos... A legenda szerint egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki inkább és ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög és a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, hogy ígéretet tett arra, hogyha leengedi az ördögöt a fáról, (mivel Jack életében sok rosszat tett) nem kerülhet, azaz nem engedi be a pokolba. Jack ekkor megengedte az ördögnek hogy lemásszon a fáról, aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt, mert a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, az örökké izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa belsejébe tette, amit a nyugtalan lelkének szánt, világító lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a takarmányrépa lámpácskának a fényénél keresi a megnyugvását.
- Ezt eddig nem is tudtam. És szerinted az ott ő? Vagyis Jack?
- Szerintem igen. De várj, megnézem!
Feltérdeltem, hogy ki tudjak nézni az ablakon. Az utcán azonban nem találtam senkit.
- Nincs is ott senki!- ekkor kopogtattak
Alexával ijedten egymásra néztünk és megfogtuk erősen egymás kezét. Megint kopogtattak. A szám elé tettem a mutatóujjamat, jelezve, hogy egy szót se. Lexy csak bólintott. Majd a kopogás abbamaradt és lépteket hallottunk.
- Szerintem elment!- súgtam olyan halkan, amennyire csak tudtam
Megint feltérdeltem és kinéztem az utcára. Láttam egy alakot, aki egy töklámpást fogott. Hátranézett, egyenesen rám. Nem ültem vissza, csak bámultam hosszasan, addig, amíg végkép el nem tűnt.
Nem sokkal később a srácok is megérkeztek.
- Ezt találtuk az ajtó előtt!- nyújtott át nekem egy újabb lapot Kendall
- Mit ír?- kérdezte Logan
Kinyitottam és hangosan felolvastam:
,, Most az egyszer megúsztátok! Megkegyelmeztem nektek, de többé nem teszem! A következő viszont látásra! Jack O'Lantern"
- Hé, nyugiii! Most már biztonságban vagy!- ölelt meg James
Örültem, hogy végre vége lett ennek az egésznek!
,,Heads up, BFFs. It's open season on liars and I'm hunting--A"
2013. október 29., kedd
39. rész: Julie
Sziasztok!
Eléggé sok dolog történt ebben a néhány napban, amíg nem írtam! Nos.. Átmentem az ECDL vizsgámon!!!! Megkaptam első kritikámat amit itt olvashattok: http://browniesdesign.blogspot.hu/2013/10/kritika-113.html
Volt Halloween buli az osztálytermünkben és mivel én voltam a főszervező, ezért nem jutott időm írni.
Amint láthatjátok, az oldal...hát, kicsit elcsesződött. Nem tudom, hogy mi a szart csináltam a mobilommal, de egyszer csak bumm... ilyen lett! Igyekszem minden képet visszaállítani, ezért talán egy kis ideig ez lesz az utcsó rész:( De ebből legalább megtanultam, hogy ne csináljak semmi ilyet a telómmal:P
xoxo, Bella Sunshine♥
Ui.: Alexáék babájának neve Raven lesz, ha nem láttátok volna az eredményeket! Ja, és kérlek titeket, hogy véleményezzetek!
~JADE~
Másnap reggel korán felébredtem. Próbáltam visszaaludni, de nem sikerült, így hát felöltöztem és lementem reggelizni. Lent Jane fogadot.
- Jó reggelt!- köszöntem álmosan és odamentem a kenyerekhez, hogy vágjak magamnak
- Jó reggelt! Hogy aludtál?
- Jól, köszönöm. És te?
- Én is.
- Este hallottad azt a kiabálást?
- Milyen kiabálást?- kérdezte ijedten
- Hát, valaki este, mikor lefeküdtünk, elkezdett kiabálni. Eléggé álmos voltam, ezért nem nagyon figyeltem, hogy kik lehettek azok.
Ránéztem Janere, aki kicsit ijedt volt, meg mérges és olyan... titokzatos.
- Minden rendben?- kérdeztem
- Igen. De én most megyek! Látom, hogy nincs itthon sok minden, ezért elmegyek bevásásrolni!
- Rendben! Ja és ha már ott vagy, hoznál nekem mogyorós csokit?
- Persze, csak el ne felejtsem!- mosolygott
Megettem a reggelimet, majd felmentem a szobámba. James épp póló nélkül volt!
- Jó reggelt!- dőltem neki a falnak és rámosolyogtam
- Jó reggelt, tündérem! Hát te? Mióta vagy fent?- jött oda mellém, még mindig félmeztelenül
- Nem olyan rég keltem fel- közelebb húztam és megcsókoltam
Majd megfogott és az ágyunkra dobott és elkezdte csókolgatni a nyakamat.
- Ma jönnek a szüleim!- mondtam
- Az jó!- megcsókolt és folytatta, amit az előbb elkezdett
Szórakozásunk után felöltözött és lement kajálni. Én meg addig írtam egy SMS-t anyunak, hogy nagyon várom már, hogy megérkezzenek! Jött is pár perc után a válasz.
,,Szia, kincsem! Hidd el, mi is nagyon várjuk, hogy lássunk téged és hogy találkozzunk James szüleivel! A gép olyan 15 óra körül száll le Los Angelesbe! Puszi: anya"
Eltettem a mobilom, ugyanis James visszajött.
- Ez gyors volt!- nevettem
- Hát, nem akartam vesztegetni az időt. Ki írt?- feküdt be mellém
- Anya. Azt írta, hogy 15-kor száll le a gépük!
- Ezt jó tudni! Mi a mai program?- kérdezte, miközben a hajammal játszadozott
- Nem tudom még. Talán kideríteni, hogy ki kiabált az éjjel és megvígasztalni Julest.
- Te is hallottad a kiabálást!- könyökölt fel
- Igen. Szerinted ki lehetett az?
- Nem tudom. Mintha anya és apa hangját hallottam volna, de nem vagyok benne biztos! Megkérdezzük tőlük?
- Á, szerintem úgyse mondanák el! Egyébként is, Jane elment boltba és szerintem Louise is!
- Akkor ezt majd később elintézzük! Gyere, vigasztaljuk meg a kis barátnődet!
Felsegített, majd átsétáltunk Juleshoz.
- Julie, fenn vagy?- nyitottam be halkan
- Nem!- válaszolta
- Ezek szerint igen!- kitártam teljesen, bementem és leültem az ágyára- Minden rendben?
- Nagyjából.....
- Beszéltél már Logannal?- kérdezte James
- Hát.... még neeeem....
Felült és ásított egy nagyot.
- Hogy nézel ki te lány?- szörnyedtem el- Gyerünk, irány a fürdő és fürödj meg! Na meg a hajadat is mosd meg!
- De nem akarooom!
- De igenis akarod! A többit én majd elintézem!
Felhúztam a helyéről, bevonszoltam a fürdőjébe és megeresztettem a vizet, majd kimentem.
- Ezzel meg is volnánk!- mosolygott James
- Nem egészeen.... Nagy baj lenne, ha a délelőttöt nem veled tőlteném?- kérdeztem kiskutya pofival
- Jajj, dehogy lenne baj! Segíts Julienak felépülni, én meg addig elleszek, ne izgulj! Talán megvígasztalom Logant és tájékoztatom, hogy ő cseszte el!- viccelődött
- Na, azért ezt ne mond meg neki!- ütögettem meg a hasát- Jó legyél!
Megcsókoltam, majd kiment, én meg leültem az ágyra és vártam. Hamarosan kijött barátnőm a fürdőből, és nekiálltam megszárítani a haját. Miután evvel készen lettem, csináltam neki valami normálisabb frizurát és kisminkeltem. Rögtön jobban is nézett ki!
- Már csak ruhát kell keresnünk!
Odamentem a szekrényéhez és elkezdtem kutatni.
- Mit szólsz ehhez?- mutattam fel egy csini fekete rucit
- Nem! Nekem az keeelll!- mutogatott egy lilás dzsekire
- Rendben, akkor legyen ez!
Miután felöltözött, csináltam róla egy képet és elküldtem Jamesnek.
James vissza is írt nem sokkal később.
,,Az remek!;) Én még mindig Logant vigasztalom! Vedd rá Julest, hogy beszéljen vele, vagy te kérdezd meg, hogy most mi a helyzet! Puszi, JM♥"
,,Okés! :* JM♥(annyira bírom, hogy ugyanaz a monogrammunk:D)"
- Kinek irogatsz?- jött közelebb hozzám Jules
- Csak Jamesnek! Na, de mehetünk is!
Ő ment előre, én meg követtem. Hirtelen visszafutott, belökött engem az egyik szobába, majd bezárta az ajtót.
- Ez meg mi votl?- álltam fel
- Csak ott ment Logan!- mondta bátortalanul
- Ugye tudod, hogy nem bújkálhatsz örökké előle?
- Tudom!
- Hé, nyugodj meg! Mitől félsz?
- Nem félek semmitől!
- Julieee!
- Na jóóó... Atól félek, hogy szakítani fog velem!
- Szerintem ettől inkább Logan fél!- mosolyogtam
- Lehet. De akkor is!- ő is elmosolyodott
- Na, végre hogy mosolyogsz!
- Irány bulizniii!- kiáltottam, majd kilöktem az ajtón
Kicsit félénken, de sikerült lemennie a lépcsőn. Lent megijedt, mikor Carlos ráköszönt, de aztán megnyugtatta, hogy Logan és James elmentek valahová.
- Mi hova megyünk?- kérdezte, mikor beszálltunk a kocsiba
- Ismerek egy remek szórakozóhelyet, ahol még nappal is nagy a nyüzsgés! Oda!
- Cool!
Az úton sokat beszélgettünk. Próbáltam elterelni másfelé a gondolatait. Elmondtam neki, hogy ma jönnek hozzánk a szüleim. Örült, hogy újra láthatja majd őket. Na meg persze én is örülök!
Kiszálltunk a kocsiból és bementünk az épületbe. Julie kicsit ledöbbent a tömeget látva.
- Mondtam, hogy itt mindig sokan vannak!- kiabáltam, mivel másképp nem hallotta volna
- Nem ennyi emberre számítottam!- kiáltotta vissza
Kicsit beljebb mentünk és elkezdtünk táncolni. Majd odajött hozzánk egy srác és felkérte Juliet táncolni. Örültem, hogy barátnőm végre boldog. Leültem a bárpulthoz és kértem egy italt.
Miután megittam az italom, észrevettem egy roppant ismerős alakot. Közelebb mentem és megpillantottam Jamest, amint egy lánnyal nevetgél.
- James, kedvesem!- mentem oda hozzá
- Jade! Hát te mit keresel itt?- állt fel idegesen
- Én is kérdezhetném ezt tőled!
- Te meg ki vagy?- szólt közbe a csaj eléggé bunkó hangnemben
- Jade McLain. James MENYASSZONYA és egyben hamarosan megszületendő gyermeke anyja!
- De gáááz!
Undorodva felállt és elment.
- Lola várj!- kiáltott utána James, majd elindult utána
Kicsit dühösen visszaültem a bárszékre és kértem még egy italt.
- Most haragszol, igaz?- ült le mellém
- Ó, de még mennyire!- ittam bele a narancslevembe
- Sajnálom, oké! Csak egy kicsit szerettem volna jól szórakozni!
- Miért, velem nem szórakozol jól?- kérdeztem dühösen és felálltam
- Nem, nem úgy értettem! Jade, várj!
Nem érdekelt! Elmentem, hogy megkeressem Juliet. Meg is találtam. De épp Logannal beszélt!
~JULIE~
Örülök, hogy Jade elhozott ide! Annyira jól szórakozom!
- Szabad?- kérdezte egy férfi hang
Vidáman megfordultam, hogy megnézzem, ki kért fel táncolni. Ledöbbentem, mikor megláttam magam előtt Logant.
- Ömm... Persze!
Félrehúzott egy csendesebb sarokba. Valahogy sejtettem, hogy nem táncolni fogunk....
- Julie, miért nem beszélsz velem?- kérdezte szomorúan és felém fordult
- Nem tudom....
- Mi az, hogy nem tudod?
- Hát... ömmm...
- Mitől félsz?
- Ki mondta, hogy félek?
- Látom rajtad! Elmondod?
- Csak attól, hogy.... szakítasz velem, amiért nem lettem terhes!- hadartam el a végét
- Mi?? Dehogy hagylak el! Én azt hittem, hogy te akarsz szakítani velem!
- Dehogy!- nevettem
- Akkor szent a béke?
- Szent a béke!- öleltem meg
Megfogta a kezemet és elmentünk táncolni.
~JADE~
Elmentem egyet sétálni, mert nem tudtam, hogy mi tévő legyek. Haza még nem akartam menni, mivel otthon voltak James szülei. Így hát sétálgattam az utcákon, parkokban, a tengerparton, beültem kávézni és megnéztem egy filmet. Mikor teljesem lenyugodtam, végre hazamentem. Otthon nem kis meglepetés fogadott. Az egész ház tele volt virágokkal.
- Hát ez?- kérdeztem, miközben tátott szájjal körbenéztem
- 2 órán át keresgettem a megfelelő virágboltot!- jött elő James- Mikor megtaláltam, megvettem az összes virágot. Hazahoztam és kidíszítettem vele a lakást. Ez a tiéd!Mindegyik virágból van benne egy!- nyújtott át nekem egy csokrot
- Ez.... gyönyörű!
- Ugye nem haragszol?- nézett rám kiskutyus szemekkel
Egy kis ideig "gondolkodtam" csakhogy fokozzam a feszültséget.
- Dehogy haragszom!- csókoltam meg végül- Aki egy egész virágboltot felvásárolt nekem, arra nem tudok haragudni!
- Jaj de jó!- ölelt meg
Vízbe tettem a csokromat és leültem egy kicsit tévézni. Mikor fél kettő lett, elindultunk Jamesszel a reptérre.
,,Van egy lány, szíve érzékeny. Sokszor morcos, boldog, fáradt, vidám, néha nem találja helyét a világban, sokszor szomorú, és néha pesszimista, sokszor hiányzik neki valaki, van amikor összetörik a szívét. Sokszor elbotlik, hibázik, de mindig tovább lép, hol segítséggel, hol egyedül. Hisz, az életben, tele van reménnyel. Ő csak egy lány, egy hétköznapi átlagos ember, akinek szíve tele van érzelemmel."
Eléggé sok dolog történt ebben a néhány napban, amíg nem írtam! Nos.. Átmentem az ECDL vizsgámon!!!! Megkaptam első kritikámat amit itt olvashattok: http://browniesdesign.blogspot.hu/2013/10/kritika-113.html
Volt Halloween buli az osztálytermünkben és mivel én voltam a főszervező, ezért nem jutott időm írni.
Amint láthatjátok, az oldal...hát, kicsit elcsesződött. Nem tudom, hogy mi a szart csináltam a mobilommal, de egyszer csak bumm... ilyen lett! Igyekszem minden képet visszaállítani, ezért talán egy kis ideig ez lesz az utcsó rész:( De ebből legalább megtanultam, hogy ne csináljak semmi ilyet a telómmal:P
xoxo, Bella Sunshine♥
Ui.: Alexáék babájának neve Raven lesz, ha nem láttátok volna az eredményeket! Ja, és kérlek titeket, hogy véleményezzetek!
~JADE~
Másnap reggel korán felébredtem. Próbáltam visszaaludni, de nem sikerült, így hát felöltöztem és lementem reggelizni. Lent Jane fogadot.
- Jó reggelt!- köszöntem álmosan és odamentem a kenyerekhez, hogy vágjak magamnak
- Jó reggelt! Hogy aludtál?
- Jól, köszönöm. És te?
- Én is.
- Este hallottad azt a kiabálást?
- Milyen kiabálást?- kérdezte ijedten
- Hát, valaki este, mikor lefeküdtünk, elkezdett kiabálni. Eléggé álmos voltam, ezért nem nagyon figyeltem, hogy kik lehettek azok.
Ránéztem Janere, aki kicsit ijedt volt, meg mérges és olyan... titokzatos.
- Minden rendben?- kérdeztem
- Igen. De én most megyek! Látom, hogy nincs itthon sok minden, ezért elmegyek bevásásrolni!
- Rendben! Ja és ha már ott vagy, hoznál nekem mogyorós csokit?
- Persze, csak el ne felejtsem!- mosolygott
Megettem a reggelimet, majd felmentem a szobámba. James épp póló nélkül volt!
- Jó reggelt!- dőltem neki a falnak és rámosolyogtam
- Jó reggelt, tündérem! Hát te? Mióta vagy fent?- jött oda mellém, még mindig félmeztelenül
- Nem olyan rég keltem fel- közelebb húztam és megcsókoltam
Majd megfogott és az ágyunkra dobott és elkezdte csókolgatni a nyakamat.
- Ma jönnek a szüleim!- mondtam
- Az jó!- megcsókolt és folytatta, amit az előbb elkezdett
Szórakozásunk után felöltözött és lement kajálni. Én meg addig írtam egy SMS-t anyunak, hogy nagyon várom már, hogy megérkezzenek! Jött is pár perc után a válasz.
,,Szia, kincsem! Hidd el, mi is nagyon várjuk, hogy lássunk téged és hogy találkozzunk James szüleivel! A gép olyan 15 óra körül száll le Los Angelesbe! Puszi: anya"
Eltettem a mobilom, ugyanis James visszajött.
- Ez gyors volt!- nevettem
- Hát, nem akartam vesztegetni az időt. Ki írt?- feküdt be mellém
- Anya. Azt írta, hogy 15-kor száll le a gépük!
- Ezt jó tudni! Mi a mai program?- kérdezte, miközben a hajammal játszadozott
- Nem tudom még. Talán kideríteni, hogy ki kiabált az éjjel és megvígasztalni Julest.
- Te is hallottad a kiabálást!- könyökölt fel
- Igen. Szerinted ki lehetett az?
- Nem tudom. Mintha anya és apa hangját hallottam volna, de nem vagyok benne biztos! Megkérdezzük tőlük?
- Á, szerintem úgyse mondanák el! Egyébként is, Jane elment boltba és szerintem Louise is!
- Akkor ezt majd később elintézzük! Gyere, vigasztaljuk meg a kis barátnődet!
Felsegített, majd átsétáltunk Juleshoz.
- Julie, fenn vagy?- nyitottam be halkan
- Nem!- válaszolta
- Ezek szerint igen!- kitártam teljesen, bementem és leültem az ágyára- Minden rendben?
- Nagyjából.....
- Beszéltél már Logannal?- kérdezte James
- Hát.... még neeeem....
- Hogy nézel ki te lány?- szörnyedtem el- Gyerünk, irány a fürdő és fürödj meg! Na meg a hajadat is mosd meg!
- De nem akarooom!
- De igenis akarod! A többit én majd elintézem!
Felhúztam a helyéről, bevonszoltam a fürdőjébe és megeresztettem a vizet, majd kimentem.
- Ezzel meg is volnánk!- mosolygott James
- Nem egészeen.... Nagy baj lenne, ha a délelőttöt nem veled tőlteném?- kérdeztem kiskutya pofival
- Jajj, dehogy lenne baj! Segíts Julienak felépülni, én meg addig elleszek, ne izgulj! Talán megvígasztalom Logant és tájékoztatom, hogy ő cseszte el!- viccelődött
- Na, azért ezt ne mond meg neki!- ütögettem meg a hasát- Jó legyél!
Megcsókoltam, majd kiment, én meg leültem az ágyra és vártam. Hamarosan kijött barátnőm a fürdőből, és nekiálltam megszárítani a haját. Miután evvel készen lettem, csináltam neki valami normálisabb frizurát és kisminkeltem. Rögtön jobban is nézett ki!
- Már csak ruhát kell keresnünk!
Odamentem a szekrényéhez és elkezdtem kutatni.
- Mit szólsz ehhez?- mutattam fel egy csini fekete rucit
- Nem! Nekem az keeelll!- mutogatott egy lilás dzsekire
- Rendben, akkor legyen ez!
Miután felöltözött, csináltam róla egy képet és elküldtem Jamesnek.
 |
| Hamarosan megyünk bulizniii |
James vissza is írt nem sokkal később.
,,Az remek!;) Én még mindig Logant vigasztalom! Vedd rá Julest, hogy beszéljen vele, vagy te kérdezd meg, hogy most mi a helyzet! Puszi, JM♥"
,,Okés! :* JM♥(annyira bírom, hogy ugyanaz a monogrammunk:D)"
- Kinek irogatsz?- jött közelebb hozzám Jules
- Csak Jamesnek! Na, de mehetünk is!
Ő ment előre, én meg követtem. Hirtelen visszafutott, belökött engem az egyik szobába, majd bezárta az ajtót.
- Ez meg mi votl?- álltam fel
- Csak ott ment Logan!- mondta bátortalanul
- Ugye tudod, hogy nem bújkálhatsz örökké előle?
- Tudom!
- Hé, nyugodj meg! Mitől félsz?
- Nem félek semmitől!
- Na jóóó... Atól félek, hogy szakítani fog velem!
- Szerintem ettől inkább Logan fél!- mosolyogtam
- Lehet. De akkor is!- ő is elmosolyodott
- Na, végre hogy mosolyogsz!
- Irány bulizniii!- kiáltottam, majd kilöktem az ajtón
Kicsit félénken, de sikerült lemennie a lépcsőn. Lent megijedt, mikor Carlos ráköszönt, de aztán megnyugtatta, hogy Logan és James elmentek valahová.
- Mi hova megyünk?- kérdezte, mikor beszálltunk a kocsiba
- Ismerek egy remek szórakozóhelyet, ahol még nappal is nagy a nyüzsgés! Oda!
- Cool!
Az úton sokat beszélgettünk. Próbáltam elterelni másfelé a gondolatait. Elmondtam neki, hogy ma jönnek hozzánk a szüleim. Örült, hogy újra láthatja majd őket. Na meg persze én is örülök!
Kiszálltunk a kocsiból és bementünk az épületbe. Julie kicsit ledöbbent a tömeget látva.
- Mondtam, hogy itt mindig sokan vannak!- kiabáltam, mivel másképp nem hallotta volna
- Nem ennyi emberre számítottam!- kiáltotta vissza
Kicsit beljebb mentünk és elkezdtünk táncolni. Majd odajött hozzánk egy srác és felkérte Juliet táncolni. Örültem, hogy barátnőm végre boldog. Leültem a bárpulthoz és kértem egy italt.
Miután megittam az italom, észrevettem egy roppant ismerős alakot. Közelebb mentem és megpillantottam Jamest, amint egy lánnyal nevetgél.
- James, kedvesem!- mentem oda hozzá
- Jade! Hát te mit keresel itt?- állt fel idegesen
- Én is kérdezhetném ezt tőled!
- Te meg ki vagy?- szólt közbe a csaj eléggé bunkó hangnemben
- Jade McLain. James MENYASSZONYA és egyben hamarosan megszületendő gyermeke anyja!
- De gáááz!
Undorodva felállt és elment.
- Lola várj!- kiáltott utána James, majd elindult utána
Kicsit dühösen visszaültem a bárszékre és kértem még egy italt.
- Most haragszol, igaz?- ült le mellém
- Ó, de még mennyire!- ittam bele a narancslevembe
- Sajnálom, oké! Csak egy kicsit szerettem volna jól szórakozni!
- Miért, velem nem szórakozol jól?- kérdeztem dühösen és felálltam
- Nem, nem úgy értettem! Jade, várj!
Nem érdekelt! Elmentem, hogy megkeressem Juliet. Meg is találtam. De épp Logannal beszélt!
~JULIE~
Örülök, hogy Jade elhozott ide! Annyira jól szórakozom!
- Szabad?- kérdezte egy férfi hang
Vidáman megfordultam, hogy megnézzem, ki kért fel táncolni. Ledöbbentem, mikor megláttam magam előtt Logant.
- Ömm... Persze!
Félrehúzott egy csendesebb sarokba. Valahogy sejtettem, hogy nem táncolni fogunk....
- Julie, miért nem beszélsz velem?- kérdezte szomorúan és felém fordult
- Nem tudom....
- Mi az, hogy nem tudod?
- Hát... ömmm...
- Ki mondta, hogy félek?
- Látom rajtad! Elmondod?
- Csak attól, hogy.... szakítasz velem, amiért nem lettem terhes!- hadartam el a végét
- Mi?? Dehogy hagylak el! Én azt hittem, hogy te akarsz szakítani velem!
- Dehogy!- nevettem
- Szent a béke!- öleltem meg
Megfogta a kezemet és elmentünk táncolni.
~JADE~
Elmentem egyet sétálni, mert nem tudtam, hogy mi tévő legyek. Haza még nem akartam menni, mivel otthon voltak James szülei. Így hát sétálgattam az utcákon, parkokban, a tengerparton, beültem kávézni és megnéztem egy filmet. Mikor teljesem lenyugodtam, végre hazamentem. Otthon nem kis meglepetés fogadott. Az egész ház tele volt virágokkal.
- Hát ez?- kérdeztem, miközben tátott szájjal körbenéztem
- 2 órán át keresgettem a megfelelő virágboltot!- jött elő James- Mikor megtaláltam, megvettem az összes virágot. Hazahoztam és kidíszítettem vele a lakást. Ez a tiéd!Mindegyik virágból van benne egy!- nyújtott át nekem egy csokrot
- Ez.... gyönyörű!
- Ugye nem haragszol?- nézett rám kiskutyus szemekkel
Egy kis ideig "gondolkodtam" csakhogy fokozzam a feszültséget.
- Dehogy haragszom!- csókoltam meg végül- Aki egy egész virágboltot felvásárolt nekem, arra nem tudok haragudni!
- Jaj de jó!- ölelt meg
Vízbe tettem a csokromat és leültem egy kicsit tévézni. Mikor fél kettő lett, elindultunk Jamesszel a reptérre.
,,Van egy lány, szíve érzékeny. Sokszor morcos, boldog, fáradt, vidám, néha nem találja helyét a világban, sokszor szomorú, és néha pesszimista, sokszor hiányzik neki valaki, van amikor összetörik a szívét. Sokszor elbotlik, hibázik, de mindig tovább lép, hol segítséggel, hol egyedül. Hisz, az életben, tele van reménnyel. Ő csak egy lány, egy hétköznapi átlagos ember, akinek szíve tele van érzelemmel."
2013. október 11., péntek
38. rész: Találkozás a szülőkkel
Sziasztok!
Ömm... Nem tudom, hogy a következő részt mikor fogom tudni hozni, nagyon remélem, hogy minél előbb, ugyanis CSÜTÖRTÖKÖN ECDL-EL VIZSGÁM VOLT!!!!! Ma, vagyis pénteken Bolyai Matekversenyen voltam. Szombaton meg Bp-re utazok+mivel most lesznek a Glamour vagy milyen napok, ezért még vásárolgatni is megyünk(ami az én családomnál min. 1 napot igénybe vesz!) So... De nem is húzom tovább az időt, jöjjön a 38. rész, ami remélem tetszeni fog! Jó olvasást!
Ui.: A rész negyedét infó órán írtam meg, doga után! XD
xoxo, Bella Sunshine♥
~JADE~
Kicsit nagyon váratlanul ért az a hír, hogy Micayla még mindig szerelmes Kendallbe! WOW! Eléggé a gondolataimba mélyedhettem, mivel észre sem vettem, hogy James beszél hozzám. Csak akkor eszméltem fel, mikor elkezdett tapsolni a szemem előtt.
- Jadee.... Hahóóó! Na, akkor mit szólsz?
- Jajjj bocsi, mi van?
- Min gondolkodtál te?- ült le mellém
- Ja, semmin. Magánügy!
- Ha magánügy, azt hiszem, akkor abban én is benne vagyok, ezért nekem is tudnom kell!
- Nem veled kapcsolatos! Hanem Micaylával! Na, de mihez mit szólok?
- Ahhoz, ha Halloween előtti hétre elutaznánk a szüleimhez?
- Ugye tudod, hogy nem ülhetek repülőre!
- Igen, tudom, ezért megyünk kocsival!
- De hát az rengeteg idő!
- Ez a baj!- mondta szomorúan
- Akkor mi lenne, ha a te szüleid jönnének el hozzánk?
- Nem tudom, mit fognak szólni hozzá!
- Ha én kérem meg, gondolom csak nem mondanak nemet! Hisz végülis, iszonyatosan aranyos vagyok!- majd elmosolyogtam és hátradobtam a hajamat
- Ezzel nem is tudok vitatkozni!- nevetett és megcsókolt- De ha az én szüleim eljönnek, akkor már a tieid is!
- Az nagyon jó lenne!- ujjongtam, majd elszomorodtam- Csak nem tudom, hogy el tudnak-e jönni. Mármint a munkájuk miatt!- tettem hozzá gyorsan
- Gondolom ők is szeretnének találkozni a lányukkal!
- Mondjuk ja! Folyton irogatnak nekem Skypeon, hogy mennyire hiányzom nekik! Plusz Twitterre is kiírják, Instagramra meg ilyen szomorú képeket csinálnak, és aláírják, hogy hiányzik az ő kicsi lányuk!- gondolkodtam
- Na látod!
Megöleltem, majd lementünk tévézni.
~JULIE~
Jujj, ma megyek Alexával és Miccel ruhát nézni! Izgulok! Bár fogalmam sincsen, hogy miért. Csak úgy! Holnap meg az én drága Loganemmel megyünk a kórházba! Iszonyatosan boldogok lennénk, ha kiderülne, hogy terhes vagyok!
- Készen vagytok, csajok!- nyitottam be a két lány szobájába
- Készen!
- Akkor indulás!
Elköszöntünk a többiektől, majd beszálltunk a kocsiba és elindultunk.
Izgatottan száltam ki a kocsiból mikor megérkeztünk.
- Na, vágjunk bele!- mosolygott Alexa
Mellesleg ha ő is azért jött, hogy keressen magának ruhát. Bár Carlossal még nem beszélték meg az esküvőjük idejét!
- Jó napot!- köszöntünk
- Jó napot! Miben segíthetek?- kérdezte egy szőke, mosolygos hölgy
- Menyasszonyi ruhát szeretnénk találni!- mondtam
- Rendben! Mikor lesz a nagy nap?
- Novemberben, ha sikerül rátalálnom a megfelelő ruhára és mindent el tudunk intézni!
- Na és milyen ruhát szeretne?- ült le velünk szembe
- Manapság egy fekete esküvői ruháról álmodozok!
- Komolyan?- néztek rám a csajok
- Igen. Az olyan fantasztikus és egyedi! Van esetleg ilyen ruha?
- Ha jól emlékszem, akkor még nem vitték el!
Felállt és elkezdett keresgélni. Pár perc múlva már vissza is tért
- Mit szól ezekhez?- mutatott fel 3 fekete színű ruhát
- Tetszenek!
- Akkor próbálja fel!
Bevezetett az öltözőbe és segített felvenni.
- Na, mit szóltok?- húztam el a függönyöket
- Gyönyörűen áll rajtad!- nevetett Micayla
- Köszönöm!
- Azért a többit is próbáld fel, csak hogy megnézzük, hogy melyik áll a legjobban!- mondta Alexa
- Rendben!
Felpróbáltam mindegyiket. Nekem a legelső tetszett nagyon, a csajoknak viszont az utolsó.
- Na, most akkor melyik legyen?- húztam el a függönyt szomorúan
- Nekünk a harmadik jobban tetszett!
- Nekem meg az első tetszett!
- Hé, ez a te nagy napod lesz! Amelyik ruhát te jobban szereted, akkor vedd meg azt!- mondta kedvesen Alexa
- Így van!- bólogatott Mic
- Akkor az első lesz!- mosolyogtam elégedetten
- Rendben! Hétfőre meg lesz csinálva, a méretére lesz szabva. Mikor tudna érte jönni?- kérdezte a kedves néni
- Hétfőn talán az orvos után. Azaz olyan.... fél 3-kor?
- Akkor fél 3-kor várom!
- Elnézést, szeretnék én is próbálni néhány ruhát!- állt fel Alexa
- Rendben. És magának hogy néz ki az álomruha?
- Vagy fehér, vagy valami világos színű legyen, de még a lilás is tetszik!
- Akkor keresek, egy perc!
Alexa közel 10 ruhát felpróbált! Ebből a rengetegből 5 olt az, ami nagyon tetszett neki.
- Az első nekem nagyon nem tetszik! Vagyis tetszik, csak valahogy nem tudnálak elképzelni ebben a ruhában!- mondtam
- Egyetértek Julie-vel! Nekem a 3. a 2. és a 4. tetszik!- mondta Mic
- Neked Jules? Melyik tetszik?
- Ugyan ezek!
- Akkor legyen a második!- mondta elégedetten Alexa
- Jól döntöttél!- mondtuk egyszerre Miccel, majd elkezdtünk röhögni
Hazaérve letámadtam Logant.
- Mi az?- kérdezte mosolyogva és megcsókolt
- Találtam ruhááát!- ujjongtam- Hétfőn a kórház után érte megyek!
- Jujj, a kórházról jut eszembe, sajnálom, de nem tudok elmenni veled!
- Miért nem?- kérdeztem szomorúan
- Be kell mennem a stúdióval, mert le vagyok maradva!
- Rendben, megértelek. A munkád fontosabb!
Kicsit szomorúan felrohantam a szobámba. Szóval a munkája fontosabb, mint én!
~JADE~
- Na, akkor megkérdezzük?- fordult felém szerelmem, miután vége lett a filmnek
- Most?- nyavajogtam- De nem akarooom!
- Gyerünk Jade!- húzott fel a kanapéról és az ölébe vett- Most vagy soha!
- Inkább soha!- mondtam komolyan, mire ő elnevette magát
- Mitől félsz?
- Attól, hogy a szüleid elítélnek, vagy hogy nem fogok tetszeni nekik!
- Te nem fogsz tetszeni? Kinek ne tetszenél!- puszilta meg a homlokomat- Egyébként is. A szüleim tiszta kedvesek!
Letett az ágyra, elővette a laptopot. Fellépett Skypera és megkereste a szüleit.
- Na?- nézett felém
- Csináljuk!- rákattintottam a videochatra és vártunk.
- Szia anyaaa!- köszönt boldogan James, mikor anyja képe megjelent a monitoron
- Szia, Jamesyy! Te lennél Jade?
- Igen!
- Hát, örülök, hogy legalább így láthatlak!
- Igazából Jade szeretne kérdezni valamit!- szólt közbe James
- Igen. Szóval, Jamesszel azt találtuk ki, hogy így Halloween előtt elhívjuk a szüleinket a házunkba. Lenne kedve eljönni?
- De még mennyire, hogy lenne kedvünk!
- Akkor jövő héten kedden ha kimegyünk a repülőtérre az jó lesz?- kérdezte James
- Tudod szívem, hogy nekünk 2 nap is kell a pakolásra! Na, de majd megpróbálunk sietni!
James még beszélt egy kicsit az anyjával, majd eltette a laptopját.
- Most te hívod fel!
- Rendben!
Elővettem a mobilomat és tárcsáztam anya számát. Mikor felvette, elmondtam neki is az ötletünket. Azt mondta, hogy mindenképp eljönnek, csak ők nem kedden, hanem szerdán érkeznek!
~JULIE~
Elérkezett a nagy nap! Jujj, izgulok! Most haragszok Loganra, amiért nem jön velem a kórházba! Tegnap nem is aludtam vele. Mint kiderült, holnap érkeznek hozzánk James szülei, holnap után meg Jade szülei. Eléggé érdekes hétnek nézünk elébe!
A délelőtt hamar elrepült! Mire észbe kaptam, már mennem is kellett a dokihoz!
Izgatottan mentem oda a recepcióshoz.
- 1 perc és itt lesz a doktor úr!- mondta a hölgy
- Köszönöm!
Leültem az egyik székre és vártam. Dr. Deth hamar meg is érkezett.
- Kérem, kövessen!- mondta, majd elindultunk
Bevezetett az egyik terembe és elvégzett pár vizsgálatot.
- Körülbelül 5 perc, míg meglesznek az eredmények!
- Rendben!
Ekkor megszólalt a mobilom. Logan küldött egy videót.
A videó végén Logan egy táblát tartott fel, amire a Love me again felirat volt írva.
Majdnem sírva fakadtam! De ekkor visszajött Dr. Deth.
- Na?- álltam fel
- A vizsgálatok szerint ön nem terhes!
- Oh...- mondtam szomorúan
Elköszöntem a dokrortól és elindultam a boltba. Útközben néha-néha elkezdtem sírni. Pedig annyira szerettem volna egy kisbabát!
Kifizettem a ruhám, majd hazamentem és bezárkóztam.
~JADE~
- Jade, keljél, mert már mennünk kell!- mondta gyengéden James
- Rendben!
Félig csukott szemmel felültem. James meg elkezdett röhögni.
- Ez fájt!- felálltam és beviharzottam a fürdőbe
- Bocsi!- hallottam az ajtó mögül a hangját- Jade, na sajnálooom! Gyere kiii! Légysziiii!
- Nem!
- Veszek neked, amit csak akarsz!
Ekkor kinyitottam az ajtót és belenéztem a szemébe.
- Akkor vehetsz egy kutyát!
- De hát már van egy kutyánk!
- Ez esetben!- és visszacsuktam az ajtót
- Jól van, rendben! Veszek neked egy kutyát!
Kinyitottam és a nyakába ugrottam.
- Kösziiiii! Ugye tudod, hogy imádlak?
- Nagyon ajánlom is!- mondta mosolyogva
Megcsókoltam, majd összekészülődtem.
Az utcán épp telefonáltam, mikor megpillantottam egy fotóst.
1 órát ücsörögtünk a reptéren, mikor James felállt és odafutott egy hölgyhöz.
- Jade, bemutatom neked szüleimet!- jött vissza a 2 emberrel- Ők itt Jane és Louise Maslow.
- Örülök, hogy találkoztunk!- fogtam kezet velük
- Én is!- ölelt meg az anyja- De nyugottan tegeződjünk!
- Rendben!
- Jade, te terhes vagy?- ámuldozott az apja
- Hát... igen!- mondtam kicsit bátortalanul
- Gyere ideee!- majd megint megölelt Jane- Na és... Lesz esküvő?
- Igazából az időpontról még nem beszéltünk sokat, de olyan december környékére tervezzük!- válaszolta James
Segítettem Jamesnek kipakolni a sok bőröndöt.
Egész nap a szüleinek mutogattuk a várost. El sem hiszem, hogy még sosem jártak LA-ban! Ez hihetetlen! Na, de ők tudják!
A vacsora első fele csendesen telt. De a második.... Életem egyik legrosszabb vacsorái közé sorolható!
- Nos, Jade. És a te szüleid mikor fognak megérkezni?- kérdezte Louise
- Holnap, ha minden igaz!- válaszoltam, majd beleharaptam a húsba
Idáig nem is volt olyan kínos. De ami ezek után történt...
- És mikor ejtett a fiam teherbe?- kérdezte Jane
Mikor ezt kimonda, félrenyeltem és elkezdtem fuldokolni. James persze azonnal segített rajta és egy gyilkos pillantást vetett anyjára. A kis ,,balhé" után sem maradt csöndbe Jane. Amire tudtam, válaszoltam.
- És, milyen a fiam az ágyban?
Na ez a kérdés kiverte nálam a biztosítékot. Felrohantam az emeletre és bedőltem az ágyamba sírni.
- Mi a baj?- jött be utánam James
- A szüleid nem kedvelnek, én mondtam! Különben nem kérdeznének ilyeneket!
- Minden barátnőmtől megkérdezték ugyan ezeket! És tudom, hogy kedvelnek!
- Biztos?
- Tuti biztos! Na, de ne sírj má'!- magához húzott és szorosan megölelt- Én úgy szeretlek, ahogy vagy! Te így vagy tökéletes!
- Köszi!
Megcsókoltam és visszamentünk. Bocsánatot kértem a szüleitől és folytattuk a vacsorázást. Jane még mindig kérdezett tőlem, de engem nem zavart, ugyanis az asztal alatt James megfogta a kezemet és bátorítóan megszorította.
Vacsora után felpakoltuk Jane és Louise cuccait, majd megfürödtünk és befeküdtünk az ágyba. Egyszer csak kiabálásokat hallottam, de nem nagyon foglalkoztam velük, mivel már nagyon fáradt voltam.
,,Nem mindig könnyű meglátni valakinek az igazi jellemét, néha a férfias felszín mögé kell nézni, hogy azt a törékeny lelket megpillantsuk, nem szabad bedőlnünk az ékszer csillogásának, hogy megtudjuk, hamisítvánnyal állunk szembe, ki kell hozni az igazságot az árnyékból, hogy felismerhessük mosolyának szépségét. Bizony embertársaink nap mint nap rejtegetik előlünk valós természetüket és erre sajnos csak akkor döbbenünk rá amikor már késő."
Ömm... Nem tudom, hogy a következő részt mikor fogom tudni hozni, nagyon remélem, hogy minél előbb, ugyanis CSÜTÖRTÖKÖN ECDL-EL VIZSGÁM VOLT!!!!! Ma, vagyis pénteken Bolyai Matekversenyen voltam. Szombaton meg Bp-re utazok+mivel most lesznek a Glamour vagy milyen napok, ezért még vásárolgatni is megyünk(ami az én családomnál min. 1 napot igénybe vesz!) So... De nem is húzom tovább az időt, jöjjön a 38. rész, ami remélem tetszeni fog! Jó olvasást!
Ui.: A rész negyedét infó órán írtam meg, doga után! XD
xoxo, Bella Sunshine♥
~JADE~
Kicsit nagyon váratlanul ért az a hír, hogy Micayla még mindig szerelmes Kendallbe! WOW! Eléggé a gondolataimba mélyedhettem, mivel észre sem vettem, hogy James beszél hozzám. Csak akkor eszméltem fel, mikor elkezdett tapsolni a szemem előtt.
- Jadee.... Hahóóó! Na, akkor mit szólsz?
- Jajjj bocsi, mi van?
- Min gondolkodtál te?- ült le mellém
- Ja, semmin. Magánügy!
- Ha magánügy, azt hiszem, akkor abban én is benne vagyok, ezért nekem is tudnom kell!
- Nem veled kapcsolatos! Hanem Micaylával! Na, de mihez mit szólok?
- Ahhoz, ha Halloween előtti hétre elutaznánk a szüleimhez?
- Ugye tudod, hogy nem ülhetek repülőre!
- Igen, tudom, ezért megyünk kocsival!
- De hát az rengeteg idő!
- Ez a baj!- mondta szomorúan
- Akkor mi lenne, ha a te szüleid jönnének el hozzánk?
- Nem tudom, mit fognak szólni hozzá!
- Ha én kérem meg, gondolom csak nem mondanak nemet! Hisz végülis, iszonyatosan aranyos vagyok!- majd elmosolyogtam és hátradobtam a hajamat
- Ezzel nem is tudok vitatkozni!- nevetett és megcsókolt- De ha az én szüleim eljönnek, akkor már a tieid is!
- Az nagyon jó lenne!- ujjongtam, majd elszomorodtam- Csak nem tudom, hogy el tudnak-e jönni. Mármint a munkájuk miatt!- tettem hozzá gyorsan
- Gondolom ők is szeretnének találkozni a lányukkal!
- Mondjuk ja! Folyton irogatnak nekem Skypeon, hogy mennyire hiányzom nekik! Plusz Twitterre is kiírják, Instagramra meg ilyen szomorú képeket csinálnak, és aláírják, hogy hiányzik az ő kicsi lányuk!- gondolkodtam
- Na látod!
Megöleltem, majd lementünk tévézni.
~JULIE~
Jujj, ma megyek Alexával és Miccel ruhát nézni! Izgulok! Bár fogalmam sincsen, hogy miért. Csak úgy! Holnap meg az én drága Loganemmel megyünk a kórházba! Iszonyatosan boldogok lennénk, ha kiderülne, hogy terhes vagyok!
- Készen vagytok, csajok!- nyitottam be a két lány szobájába
- Készen!
- Akkor indulás!
Elköszöntünk a többiektől, majd beszálltunk a kocsiba és elindultunk.
Izgatottan száltam ki a kocsiból mikor megérkeztünk.
- Na, vágjunk bele!- mosolygott Alexa
Mellesleg ha ő is azért jött, hogy keressen magának ruhát. Bár Carlossal még nem beszélték meg az esküvőjük idejét!
- Jó napot!- köszöntünk
- Jó napot! Miben segíthetek?- kérdezte egy szőke, mosolygos hölgy
- Menyasszonyi ruhát szeretnénk találni!- mondtam
- Rendben! Mikor lesz a nagy nap?
- Novemberben, ha sikerül rátalálnom a megfelelő ruhára és mindent el tudunk intézni!
- Na és milyen ruhát szeretne?- ült le velünk szembe
- Manapság egy fekete esküvői ruháról álmodozok!
- Komolyan?- néztek rám a csajok
- Igen. Az olyan fantasztikus és egyedi! Van esetleg ilyen ruha?
- Ha jól emlékszem, akkor még nem vitték el!
Felállt és elkezdett keresgélni. Pár perc múlva már vissza is tért
- Mit szól ezekhez?- mutatott fel 3 fekete színű ruhát
- Tetszenek!
- Akkor próbálja fel!
Bevezetett az öltözőbe és segített felvenni.
- Na, mit szóltok?- húztam el a függönyöket
- Gyönyörűen áll rajtad!- nevetett Micayla
- Köszönöm!
- Azért a többit is próbáld fel, csak hogy megnézzük, hogy melyik áll a legjobban!- mondta Alexa
- Rendben!
Felpróbáltam mindegyiket. Nekem a legelső tetszett nagyon, a csajoknak viszont az utolsó.
- Na, most akkor melyik legyen?- húztam el a függönyt szomorúan
- Nekünk a harmadik jobban tetszett!
- Hé, ez a te nagy napod lesz! Amelyik ruhát te jobban szereted, akkor vedd meg azt!- mondta kedvesen Alexa
- Így van!- bólogatott Mic
- Akkor az első lesz!- mosolyogtam elégedetten
- Rendben! Hétfőre meg lesz csinálva, a méretére lesz szabva. Mikor tudna érte jönni?- kérdezte a kedves néni
- Hétfőn talán az orvos után. Azaz olyan.... fél 3-kor?
- Akkor fél 3-kor várom!
- Elnézést, szeretnék én is próbálni néhány ruhát!- állt fel Alexa
- Rendben. És magának hogy néz ki az álomruha?
- Vagy fehér, vagy valami világos színű legyen, de még a lilás is tetszik!
- Akkor keresek, egy perc!
Alexa közel 10 ruhát felpróbált! Ebből a rengetegből 5 olt az, ami nagyon tetszett neki.
- Az első nekem nagyon nem tetszik! Vagyis tetszik, csak valahogy nem tudnálak elképzelni ebben a ruhában!- mondtam
- Egyetértek Julie-vel! Nekem a 3. a 2. és a 4. tetszik!- mondta Mic
- Neked Jules? Melyik tetszik?
- Ugyan ezek!
- Akkor legyen a második!- mondta elégedetten Alexa
- Jól döntöttél!- mondtuk egyszerre Miccel, majd elkezdtünk röhögni
Hazaérve letámadtam Logant.
- Mi az?- kérdezte mosolyogva és megcsókolt
- Találtam ruhááát!- ujjongtam- Hétfőn a kórház után érte megyek!
- Jujj, a kórházról jut eszembe, sajnálom, de nem tudok elmenni veled!
- Miért nem?- kérdeztem szomorúan
- Be kell mennem a stúdióval, mert le vagyok maradva!
- Rendben, megértelek. A munkád fontosabb!
Kicsit szomorúan felrohantam a szobámba. Szóval a munkája fontosabb, mint én!
~JADE~
- Na, akkor megkérdezzük?- fordult felém szerelmem, miután vége lett a filmnek
- Most?- nyavajogtam- De nem akarooom!
- Gyerünk Jade!- húzott fel a kanapéról és az ölébe vett- Most vagy soha!
- Inkább soha!- mondtam komolyan, mire ő elnevette magát
- Mitől félsz?
- Attól, hogy a szüleid elítélnek, vagy hogy nem fogok tetszeni nekik!
- Te nem fogsz tetszeni? Kinek ne tetszenél!- puszilta meg a homlokomat- Egyébként is. A szüleim tiszta kedvesek!
Letett az ágyra, elővette a laptopot. Fellépett Skypera és megkereste a szüleit.
- Na?- nézett felém
- Csináljuk!- rákattintottam a videochatra és vártunk.
- Szia anyaaa!- köszönt boldogan James, mikor anyja képe megjelent a monitoron
- Szia, Jamesyy! Te lennél Jade?
- Igen!
- Hát, örülök, hogy legalább így láthatlak!
- Igazából Jade szeretne kérdezni valamit!- szólt közbe James
- Igen. Szóval, Jamesszel azt találtuk ki, hogy így Halloween előtt elhívjuk a szüleinket a házunkba. Lenne kedve eljönni?
- De még mennyire, hogy lenne kedvünk!
- Akkor jövő héten kedden ha kimegyünk a repülőtérre az jó lesz?- kérdezte James
- Tudod szívem, hogy nekünk 2 nap is kell a pakolásra! Na, de majd megpróbálunk sietni!
James még beszélt egy kicsit az anyjával, majd eltette a laptopját.
- Most te hívod fel!
- Rendben!
Elővettem a mobilomat és tárcsáztam anya számát. Mikor felvette, elmondtam neki is az ötletünket. Azt mondta, hogy mindenképp eljönnek, csak ők nem kedden, hanem szerdán érkeznek!
~JULIE~
Elérkezett a nagy nap! Jujj, izgulok! Most haragszok Loganra, amiért nem jön velem a kórházba! Tegnap nem is aludtam vele. Mint kiderült, holnap érkeznek hozzánk James szülei, holnap után meg Jade szülei. Eléggé érdekes hétnek nézünk elébe!
A délelőtt hamar elrepült! Mire észbe kaptam, már mennem is kellett a dokihoz!
Izgatottan mentem oda a recepcióshoz.
- 1 perc és itt lesz a doktor úr!- mondta a hölgy
- Köszönöm!
Leültem az egyik székre és vártam. Dr. Deth hamar meg is érkezett.
- Kérem, kövessen!- mondta, majd elindultunk
Bevezetett az egyik terembe és elvégzett pár vizsgálatot.
- Körülbelül 5 perc, míg meglesznek az eredmények!
- Rendben!
Ekkor megszólalt a mobilom. Logan küldött egy videót.
A videó végén Logan egy táblát tartott fel, amire a Love me again felirat volt írva.
- Na?- álltam fel
- A vizsgálatok szerint ön nem terhes!
- Oh...- mondtam szomorúan
Elköszöntem a dokrortól és elindultam a boltba. Útközben néha-néha elkezdtem sírni. Pedig annyira szerettem volna egy kisbabát!
Kifizettem a ruhám, majd hazamentem és bezárkóztam.
~JADE~
- Jade, keljél, mert már mennünk kell!- mondta gyengéden James
- Rendben!
Félig csukott szemmel felültem. James meg elkezdett röhögni.
- Ez fájt!- felálltam és beviharzottam a fürdőbe
- Bocsi!- hallottam az ajtó mögül a hangját- Jade, na sajnálooom! Gyere kiii! Légysziiii!
- Nem!
- Veszek neked, amit csak akarsz!
Ekkor kinyitottam az ajtót és belenéztem a szemébe.
- Akkor vehetsz egy kutyát!
- De hát már van egy kutyánk!
- Ez esetben!- és visszacsuktam az ajtót
- Jól van, rendben! Veszek neked egy kutyát!
Kinyitottam és a nyakába ugrottam.
- Kösziiiii! Ugye tudod, hogy imádlak?
- Nagyon ajánlom is!- mondta mosolyogva
Megcsókoltam, majd összekészülődtem.
Az utcán épp telefonáltam, mikor megpillantottam egy fotóst.
1 órát ücsörögtünk a reptéren, mikor James felállt és odafutott egy hölgyhöz.
- Jade, bemutatom neked szüleimet!- jött vissza a 2 emberrel- Ők itt Jane és Louise Maslow.
- Örülök, hogy találkoztunk!- fogtam kezet velük
- Én is!- ölelt meg az anyja- De nyugottan tegeződjünk!
- Rendben!
- Jade, te terhes vagy?- ámuldozott az apja
- Hát... igen!- mondtam kicsit bátortalanul
- Gyere ideee!- majd megint megölelt Jane- Na és... Lesz esküvő?
- Igazából az időpontról még nem beszéltünk sokat, de olyan december környékére tervezzük!- válaszolta James
Segítettem Jamesnek kipakolni a sok bőröndöt.
Egész nap a szüleinek mutogattuk a várost. El sem hiszem, hogy még sosem jártak LA-ban! Ez hihetetlen! Na, de ők tudják!
A vacsora első fele csendesen telt. De a második.... Életem egyik legrosszabb vacsorái közé sorolható!
- Nos, Jade. És a te szüleid mikor fognak megérkezni?- kérdezte Louise
- Holnap, ha minden igaz!- válaszoltam, majd beleharaptam a húsba
Idáig nem is volt olyan kínos. De ami ezek után történt...
- És mikor ejtett a fiam teherbe?- kérdezte Jane
Mikor ezt kimonda, félrenyeltem és elkezdtem fuldokolni. James persze azonnal segített rajta és egy gyilkos pillantást vetett anyjára. A kis ,,balhé" után sem maradt csöndbe Jane. Amire tudtam, válaszoltam.
- És, milyen a fiam az ágyban?
Na ez a kérdés kiverte nálam a biztosítékot. Felrohantam az emeletre és bedőltem az ágyamba sírni.
- Mi a baj?- jött be utánam James
- A szüleid nem kedvelnek, én mondtam! Különben nem kérdeznének ilyeneket!
- Minden barátnőmtől megkérdezték ugyan ezeket! És tudom, hogy kedvelnek!
- Biztos?
- Tuti biztos! Na, de ne sírj má'!- magához húzott és szorosan megölelt- Én úgy szeretlek, ahogy vagy! Te így vagy tökéletes!
- Köszi!
Megcsókoltam és visszamentünk. Bocsánatot kértem a szüleitől és folytattuk a vacsorázást. Jane még mindig kérdezett tőlem, de engem nem zavart, ugyanis az asztal alatt James megfogta a kezemet és bátorítóan megszorította.
Vacsora után felpakoltuk Jane és Louise cuccait, majd megfürödtünk és befeküdtünk az ágyba. Egyszer csak kiabálásokat hallottam, de nem nagyon foglalkoztam velük, mivel már nagyon fáradt voltam.
,,Nem mindig könnyű meglátni valakinek az igazi jellemét, néha a férfias felszín mögé kell nézni, hogy azt a törékeny lelket megpillantsuk, nem szabad bedőlnünk az ékszer csillogásának, hogy megtudjuk, hamisítvánnyal állunk szembe, ki kell hozni az igazságot az árnyékból, hogy felismerhessük mosolyának szépségét. Bizony embertársaink nap mint nap rejtegetik előlünk valós természetüket és erre sajnos csak akkor döbbenünk rá amikor már késő."
2013. október 6., vasárnap
37. rész: Kit válasszak?
Sziasztok!
Tudom, hogy régóta nem írtam! Nagyon sajnálom! Na, de most meghoztam a 37. részt;) Bocsi, ha rövid lett!
Jó olvasást!
xoxo, Bella Sunshine
~MICAYLA~
Kendallel végül a szobámban kötöttünk ki.
- Ugye tudod, hogy ezt nem lenne szabad csinálnunk?- kérdeztem, ezzel megszakítva a csókunkat
- Tudom. De olyan jó!
Majd folytattuk a csókolózást az ágyban.
Egyszer csak megszólalt a mobilom. Jesse.
- Ne vedd fel!- mondta Kendall
- Bocsi, de muszáj lesz!
- Halló!- szólt bele
- Szia! Mizu?- próbáltam normálisan beszélne, de ez nem igazán sikerült
- Semmi különös! Csak érdekelt, hogy hogy vagy!
- Ja, jól vagyok!
- Miért beszélsz ilyen furcsán?
Basszus, feltűnt neki! A francba!
- Csak mert épppp.... edzek. Igen.
- Oh, akkor bocsi, hogy megzavartalak!
- Semmi baj!
- Méghogy semmi baj!- suttogta Kendall, én meg elnevettem magam
- Min nevetsz?- kérdezte Jesse
- Ja, csak megy a... rádió és valami vicces dolgot mondtak!
- Rendben! Akkor tovább jó edzést!
- Hidd el, meglesz!- mosolyogtam
Kendall még aludt, mikor én felébredtem. Csak most eszméltem rá, hogy milyen szörnyű dolgot tettem! Kipattantam az ágyból, magamra kaptam a ruháimat és kiosontam. Vacsorázás közben csak azon járt az agyam, hogy hogy lehettem ennyire hülye. Egyszer csak valaki felhúzott a székemről és eltakarta a szememet.
- Na ki vagyok?- hallottam az ismerős hangot
- Hé, hagyjál Kendall!- nevettem és szembefordultam vele
- Holnap van kedved eljönni velem valahova?
- Randira hívsz?
- Hát, ez csak amolyan baráti találka.
- De akkor semmi csókolózás és egyéb ilyen dolog nem lesz!- figyelmeztettem
- Miért nem?- esett kétségbe
- Azért, mert a barátok nem szoktak olyat csinálni!
- Ahjj....
Megpusziltam, majd folytattam az evést.
Mosogatás után vettem egy jó forró fürdőt, majd bedőltem az ágyamba aludni.
Másnap boldogan keltem ki az ágyamból. Sütött a nap, a madarak vidáman csiripeltek. Csodálatos lesz ez a nap! Kendallel 11-kor beszéltük meg a találkát. Megreggeliztem, majd elkezdtem készülődni. Megmostam a hajamat, hajszárítás után meg kiválasztottam egy ruhát.
Kisminkeltem magam és mire mindennel készen lettem, 11 óra lett, Boldogan mentem ki a házból. Az utcán Kendall már várt rám. Mosolyogva beszálltam a kocsijába és elindultunk.
- Hova megyünk?- kérdeztem izgatottan
- Elmegyünk egy rétre!
- Klassz!
Az út olyan fél óra volt. Közben beszélgettünk, énekelgettünk és egyéb poénos dolgot csináltunk. A réten volt egy piknikkosár egy pokrócon. Megfogta Kendall a kezemet és odahúzott. Miután leültünk, kipakoltuk a finomnak ígérkező ételeket.
- Tejszínhabos a szád!- mondta nevetve
- Hol?
- Várj!
Közelebb hajolt és megcsókolt, én meg visszacsókoltam. Eldőltünk a fűben és folytattuk a csókcsatánkat.
Megettük a maradék ételt, visszapakoltuk a cuccokat a kocsiba. Egyszer csak(foggalmam sincsen, hogy miért!) ráugrottam a hátára.
- Csak barátok!- nevettem
- Te akartad, gyönyörűm!
Elkezdett körbe-körbe szaladgálni. Egyszer csak megbotlott valamiben és elesett. Én meg rá.
- Bocsiiii!- álltam fel- Jól vagy?
- Csak 3 csigolyám tört el. Egyébként semmi bajom!- mosolygott
Felsegítettem a földről és beszálltunk a kocsiba.
A nap további részében fél Los Angelest bejártuk. Szórakoztunk, autogramot osztogattunk stb.
- Nagyon jól éreztem magam!- álltam meg előtte, mikor hazaértünk
- Megismételhetnénk valamikor!
- Hmm... Jól hangzik!- nevettem, majd körbenéztem és megcsókoltam
- Szia!
- Szia!
Bementem a házba és ledőltem a kanapéra.
- Mizu?- ült le mellém Jade
- Semmmiii!- mondtam egy boldog sóhaj kíséretében
- Akkor jó!
Épp indulni akart, mikor én megszólaltam.
- Jade?
- Igen?
- Kérlek segítsz!- mondtam könyörögve
- Miben?
- A szerelmi életemben!
- Ezt a beszélgetést folytassuk inkább kint a kertben!
Felálltam és kimentünk egy eldugott helyre.
- Nos, mi a baj?- fordult felém
- Amit most mondok neked, ígérd meg, hogy nem mondod el senkinek!
- Ígérem!
- Rendben. Nos, a helyzet az, hogy nem tudom, hogy kit válasszak. Kendallt vagy Jesset?
- Ömm... Nem igazán értem!- nézett rám fura arckifejezéssel
- Szóval, az a szitu, hogy tegnap beszélgettünk Kendallel és elmondta, hogy még mindig szeret.
- Ahha!- bólintott
- Erre én megcsókoltam és... hát... a szobában lyukadtunk ki. Miközben azt csináltuk felhívott Jesse és én meg hazudtam neki. Ma meg elmentünk Kendallel piknikezni, ahol iszonyatosan jól éreztem magam!
- Szóval most nem tudod eldönteni, hogy melyik fiút szereted jobban.
- Pontosan!
- Hallgass a szívedre Mic! Melyik fiúval érzed jobban magad? Kendallel vagy Jessevel?
- Nem tudooom! Egyszerűen mindegyiket szeretem!
- Ez esetben menj el sétálni.
- Sétálni? Mégis miért?
- A séta kitisztítja a fejedet!
- Köszi tesó!- megöleltem, majd elindultam sétálni
Útközben végig gondoltam mindent.
1 óra sétálás után(nem tudom hogyan), de Kendall háza előtt találtam magam. Vettem egy mély levegőt és kopogtam.
- Szia!- mondtam, mikor kinyitotta az ajtót
- Szia!- mosolygott
- Bemehetek?
- Persze!
Leültünk a kanapéra, én meg belekezdtem a mondandómba.
- Figyelj! Gondolkodtam kettőnkkel kapcsoltaban. Ez a két nap életem egyik legjobb napjai közé tartozott! Annyira jól éreztem magam veled, hogy azt szavakkal nem lehet kifejezni! Újra éreztem, sőt érzek irántad valamit!
- Ez.. komoly?- kérdezte mosolyogva
- Éppen annyira, mint ahogy most itt ülök előtted! Szóval.... Azt szeretném kérdezni, hogy szeretnél-e velem újra járni?- kérdeztem kicsit félve
Elémlépett és megcsókolt.
- Ezt vehetem igennek?
- Még szép, hogy veheted!
Felkapott és megpörgetett a levegőben.
- Már csak egy akadály van! Szakítanom kell Jessevel, neked meg Rose-val!
- Ez az akadályt már elvégeztem. Mikor hazaértünk, átmentem hozzá és megmondtam neki, hogy már nem szeretem.
- Szóval akkor már csak én maradtam!
- Hajrá!
Megcsókoltam, majd hazamentem és felhívtam Jesset. Három csengetés után felvette,
- Szia!- köszöntem bele
- Szia! Miért kerestél?
- Beszélnem kell veled!
- Hú, ez komolyan hangzik!
- Mert az is. Figyelj, Jesse. Először is nagyon sajnálom, hogy itt telefonon kell veled közölnöm! Szóval... Nagyon sajnálom, de én már nem vagyok szerelmes beléd!
- Hogy mi?- hallottam a hangján, hogy a sírás szélén áll
- Sajnálom, de már csak barátként szeretlek!
- Szóval most szakítasz velem?
- Igen! De azért még barátok lehetünk? Hallóóó...!- letette
Remek! Na, mindegy! A fő, hogy már semmi sem állhat az utamba. Küldtem egy SMS-t Kendallnek, hogy jöjjön át.
Egész este csókolóztunk és nevettünk. Sikerült rávennem, hogy aludjon nálam. Fürdés után hozzábújtam. Annyira örültem, hogy végre újra átölelhetem!
,,Van egy imádság arra, hogy erőt adjon azoknak, akik olyan helyzetbe kerülnek amit nem akarnak elfogadni! Az ima ereje az emberi természet mélységes ismeretéből fakad.
Kérjük az Urat, adjon Erőt, elfogadni a megváltozhatatlant mert oly sokan, oly hevesen gyűlöljük a kártyát, amit az élet osztott. Bátorságot, megváltoztatni a megváltoztathatót- mert oly sokan, oly gyávák vagyunk és félünk kiállni az igazunkért. Bölcsességet, hogy felismerjük a különbséget- mert oly sokan átadjuk magunkat a kétségbeesésnek, ha lehetetlen választás elé kerülünk.
A jó hír azoknak, akik elmondják ezt a fohászt az, hogy Isten meghallgat és felel imáitokra; a rossz hír azonban az, hogy előfordul, hogy a válasza, NEM!
Tudom, hogy régóta nem írtam! Nagyon sajnálom! Na, de most meghoztam a 37. részt;) Bocsi, ha rövid lett!
Jó olvasást!
xoxo, Bella Sunshine
~MICAYLA~
Kendallel végül a szobámban kötöttünk ki.
- Ugye tudod, hogy ezt nem lenne szabad csinálnunk?- kérdeztem, ezzel megszakítva a csókunkat
- Tudom. De olyan jó!
Majd folytattuk a csókolózást az ágyban.
Egyszer csak megszólalt a mobilom. Jesse.
- Ne vedd fel!- mondta Kendall
- Bocsi, de muszáj lesz!
- Halló!- szólt bele
- Szia! Mizu?- próbáltam normálisan beszélne, de ez nem igazán sikerült
- Semmi különös! Csak érdekelt, hogy hogy vagy!
- Ja, jól vagyok!
- Miért beszélsz ilyen furcsán?
Basszus, feltűnt neki! A francba!
- Csak mert épppp.... edzek. Igen.
- Oh, akkor bocsi, hogy megzavartalak!
- Semmi baj!
- Méghogy semmi baj!- suttogta Kendall, én meg elnevettem magam
- Min nevetsz?- kérdezte Jesse
- Ja, csak megy a... rádió és valami vicces dolgot mondtak!
- Rendben! Akkor tovább jó edzést!
- Hidd el, meglesz!- mosolyogtam
Kendall még aludt, mikor én felébredtem. Csak most eszméltem rá, hogy milyen szörnyű dolgot tettem! Kipattantam az ágyból, magamra kaptam a ruháimat és kiosontam. Vacsorázás közben csak azon járt az agyam, hogy hogy lehettem ennyire hülye. Egyszer csak valaki felhúzott a székemről és eltakarta a szememet.
- Na ki vagyok?- hallottam az ismerős hangot
- Hé, hagyjál Kendall!- nevettem és szembefordultam vele
- Holnap van kedved eljönni velem valahova?
- Randira hívsz?
- Hát, ez csak amolyan baráti találka.
- De akkor semmi csókolózás és egyéb ilyen dolog nem lesz!- figyelmeztettem
- Miért nem?- esett kétségbe
- Azért, mert a barátok nem szoktak olyat csinálni!
- Ahjj....
Megpusziltam, majd folytattam az evést.
Mosogatás után vettem egy jó forró fürdőt, majd bedőltem az ágyamba aludni.
Másnap boldogan keltem ki az ágyamból. Sütött a nap, a madarak vidáman csiripeltek. Csodálatos lesz ez a nap! Kendallel 11-kor beszéltük meg a találkát. Megreggeliztem, majd elkezdtem készülődni. Megmostam a hajamat, hajszárítás után meg kiválasztottam egy ruhát.
Kisminkeltem magam és mire mindennel készen lettem, 11 óra lett, Boldogan mentem ki a házból. Az utcán Kendall már várt rám. Mosolyogva beszálltam a kocsijába és elindultunk.
- Hova megyünk?- kérdeztem izgatottan
- Elmegyünk egy rétre!
- Klassz!
Az út olyan fél óra volt. Közben beszélgettünk, énekelgettünk és egyéb poénos dolgot csináltunk. A réten volt egy piknikkosár egy pokrócon. Megfogta Kendall a kezemet és odahúzott. Miután leültünk, kipakoltuk a finomnak ígérkező ételeket.
- Tejszínhabos a szád!- mondta nevetve
- Hol?
- Várj!
Közelebb hajolt és megcsókolt, én meg visszacsókoltam. Eldőltünk a fűben és folytattuk a csókcsatánkat.
Megettük a maradék ételt, visszapakoltuk a cuccokat a kocsiba. Egyszer csak(foggalmam sincsen, hogy miért!) ráugrottam a hátára.
- Csak barátok!- nevettem
- Te akartad, gyönyörűm!
Elkezdett körbe-körbe szaladgálni. Egyszer csak megbotlott valamiben és elesett. Én meg rá.
- Bocsiiii!- álltam fel- Jól vagy?
- Csak 3 csigolyám tört el. Egyébként semmi bajom!- mosolygott
Felsegítettem a földről és beszálltunk a kocsiba.
A nap további részében fél Los Angelest bejártuk. Szórakoztunk, autogramot osztogattunk stb.
- Nagyon jól éreztem magam!- álltam meg előtte, mikor hazaértünk
- Megismételhetnénk valamikor!
- Hmm... Jól hangzik!- nevettem, majd körbenéztem és megcsókoltam
- Szia!
- Szia!
Bementem a házba és ledőltem a kanapéra.
- Mizu?- ült le mellém Jade
- Semmmiii!- mondtam egy boldog sóhaj kíséretében
- Akkor jó!
Épp indulni akart, mikor én megszólaltam.
- Jade?
- Igen?
- Kérlek segítsz!- mondtam könyörögve
- Miben?
- A szerelmi életemben!
- Ezt a beszélgetést folytassuk inkább kint a kertben!
Felálltam és kimentünk egy eldugott helyre.
- Amit most mondok neked, ígérd meg, hogy nem mondod el senkinek!
- Ígérem!
- Rendben. Nos, a helyzet az, hogy nem tudom, hogy kit válasszak. Kendallt vagy Jesset?
- Ömm... Nem igazán értem!- nézett rám fura arckifejezéssel
- Szóval, az a szitu, hogy tegnap beszélgettünk Kendallel és elmondta, hogy még mindig szeret.
- Ahha!- bólintott
- Erre én megcsókoltam és... hát... a szobában lyukadtunk ki. Miközben azt csináltuk felhívott Jesse és én meg hazudtam neki. Ma meg elmentünk Kendallel piknikezni, ahol iszonyatosan jól éreztem magam!
- Szóval most nem tudod eldönteni, hogy melyik fiút szereted jobban.
- Pontosan!
- Hallgass a szívedre Mic! Melyik fiúval érzed jobban magad? Kendallel vagy Jessevel?
- Nem tudooom! Egyszerűen mindegyiket szeretem!
- Ez esetben menj el sétálni.
- Sétálni? Mégis miért?
- A séta kitisztítja a fejedet!
- Köszi tesó!- megöleltem, majd elindultam sétálni
Útközben végig gondoltam mindent.
1 óra sétálás után(nem tudom hogyan), de Kendall háza előtt találtam magam. Vettem egy mély levegőt és kopogtam.
- Szia!- mondtam, mikor kinyitotta az ajtót
- Szia!- mosolygott
- Bemehetek?
- Persze!
Leültünk a kanapéra, én meg belekezdtem a mondandómba.
- Figyelj! Gondolkodtam kettőnkkel kapcsoltaban. Ez a két nap életem egyik legjobb napjai közé tartozott! Annyira jól éreztem magam veled, hogy azt szavakkal nem lehet kifejezni! Újra éreztem, sőt érzek irántad valamit!
- Ez.. komoly?- kérdezte mosolyogva
- Éppen annyira, mint ahogy most itt ülök előtted! Szóval.... Azt szeretném kérdezni, hogy szeretnél-e velem újra járni?- kérdeztem kicsit félve
Elémlépett és megcsókolt.
- Ezt vehetem igennek?
- Még szép, hogy veheted!
Felkapott és megpörgetett a levegőben.
- Már csak egy akadály van! Szakítanom kell Jessevel, neked meg Rose-val!
- Ez az akadályt már elvégeztem. Mikor hazaértünk, átmentem hozzá és megmondtam neki, hogy már nem szeretem.
- Szóval akkor már csak én maradtam!
- Hajrá!
Megcsókoltam, majd hazamentem és felhívtam Jesset. Három csengetés után felvette,
- Szia!- köszöntem bele
- Szia! Miért kerestél?
- Beszélnem kell veled!
- Hú, ez komolyan hangzik!
- Mert az is. Figyelj, Jesse. Először is nagyon sajnálom, hogy itt telefonon kell veled közölnöm! Szóval... Nagyon sajnálom, de én már nem vagyok szerelmes beléd!
- Hogy mi?- hallottam a hangján, hogy a sírás szélén áll
- Sajnálom, de már csak barátként szeretlek!
- Szóval most szakítasz velem?
- Igen! De azért még barátok lehetünk? Hallóóó...!- letette
Remek! Na, mindegy! A fő, hogy már semmi sem állhat az utamba. Küldtem egy SMS-t Kendallnek, hogy jöjjön át.
Egész este csókolóztunk és nevettünk. Sikerült rávennem, hogy aludjon nálam. Fürdés után hozzábújtam. Annyira örültem, hogy végre újra átölelhetem!
,,Van egy imádság arra, hogy erőt adjon azoknak, akik olyan helyzetbe kerülnek amit nem akarnak elfogadni! Az ima ereje az emberi természet mélységes ismeretéből fakad.
Kérjük az Urat, adjon Erőt, elfogadni a megváltozhatatlant mert oly sokan, oly hevesen gyűlöljük a kártyát, amit az élet osztott. Bátorságot, megváltoztatni a megváltoztathatót- mert oly sokan, oly gyávák vagyunk és félünk kiállni az igazunkért. Bölcsességet, hogy felismerjük a különbséget- mert oly sokan átadjuk magunkat a kétségbeesésnek, ha lehetetlen választás elé kerülünk.
A jó hír azoknak, akik elmondják ezt a fohászt az, hogy Isten meghallgat és felel imáitokra; a rossz hír azonban az, hogy előfordul, hogy a válasza, NEM!
2013. október 3., csütörtök
3. díííj:)
Nagyon szépen köszönöm a díjat ▲Molly▲-nak♥♥
1. Válaszolj 9 kérdésre:
Mióta blogozol? Kb. 3 hónapja kezdtem
3 blog link, saját vagy másé?
http://lovestory-with-btr.blogspot.hu/ (saját)
http://btr-summerlovestory.blog.neon.hu/ (LovelyGirl)
http://big-time-love-story.blogspot.hu/ (Rusher4Ever)
Kedvenc innivaló? Coca Cola Zero♥
Kedvenc sorozat? Vámpírnaplók, Teen Wolf, Sleepy Hollow, Kínos, Pretty Little Liars...
Laptopod van? Sajnos nincs, de ha minden igaz, akkor év végén a tesómét megkapom...
Vélemény erről a blogról? :) Nagyon cool:D Imádom!♥
Milyen személyiséged van? Barátságos vagyok, okos(talán), vicces(legalábbis azt hiszem)..........
Szoktál képet szerkeszteni? Nem
Szereted a fagyit? IMÁDOOOM♥♥♥♥
2. Tegyél fel 9 kérdést:
- Szeretsz blogolni?
- Ha kívánhatnál 1 dolgot, akkor mi lenne az?
- Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?
- Van tesód?
- Melyik mozifilmet láttad utoljára?
- Twilight vagy Vámpírnaplók?
- Mit gondolsz erről a blogról?
- Los Angeles vagy New York?
- Van barátság karkötőd?
3. Küldd el 9 embernek:
- hüse vivien rusher: http://ilovebtrblog.blogspot.hu
- Strawberry: http://bigtimerushandus.blogspot.hu/
- Tina Solymosi: http://bella-nora-and-btr.blogspot.hu/
- ▲Molly▲: http://angi-and-the-btr.blogspot.hu/
- Bea Styles: http://browniesdesign.blogspot.hu/
- Anett Bakos: http://weneverstopdesandcritic.blogspot.hu/
- ~Cherry~: http://leave-me-to-live.blogspot.hu/
- Szandi Kovács: http://twogirls-inthe-bigworld.blogspot.hu/
- Lindz.: http://iloveyounonotyou.blogspot.hu/
Kövi rész vagy ma, vagy holnap, vagy a hétvégén! Magyarán ezen a héten;)
xoxo, Bella Sunshine
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)