40. rész: Halloween

~JADE~

Anyuék 1 hetet töltöttek nálunk. Ez idő alatt nagyon jóban lettek James szüleivel. Kiderült, hogy azon az estén Jane és Louis volt az, akik kiabáltak. Hogy min, azt mi sem tudjuk, ugyanis nem árulták el. Julie és Logan közt minden tisztázódott. Az esküvőt meg fogják tartani, méghozzá 3 hét múlva.
- Még 2 nap és Halloween. Tudod már, hogy minek öltözöl be?- kérdezte Mic
- Még nem gondolkoztam rajta. De szerintem nem is megyek sehova. Állítólag azon az estén hideg lesz és nem szeretnék szülés előtt megfázni!- válaszoltam
- Én biztos, hogy itthon maradok. Szeretném kidíszíteni a házat és megnézni egy horrorfilmet!- szólt közbe Lexa
- Most megnyugodtam. Már megijedtem, hogy egyedül kell itthon ülnöm!- borzongtam meg
- Mi a téma?- jött be Carlos
- Csak a Halloween. Alexa és én itthon fogunk maradni! Végül is valakinek a kisgyerekeket is ki kell szolgálnia!- mondtam
- Ja, de előre szólok, hogy James nem fog örülni. De Lexa légysziiiii ne hagyj egyedüüül!- nézett a lányra kiskutyus pofival
- Sajnálom, de nincs túl sok kedvem menni. Egyébként is, nem leszel egyedül, hisz ott lesznek a srácok meg Julie és Mic!
- Jó de akkor is! Semmivel sem tudlak meggyőzni?
- Semmivel!- szögezte le Alexa
Los szomorúan kiballagott a konyhából és leült a kanapéra.
A csajokkal beszélgettünk még egy kicsit, majd felmentem megnézni Jamest.
- Hahóóó!- nyitottam be a szobába
- Szia!- kiáltott ki a fürdőből
- Hát te meg mit csinálsz?
- Ruhát próbálok!
- Halloweenre?
- Aham!
- Öm... csak el szeretném mondani, hogy én nem fogok menni!
- Hogy mi?- viharzott ki a fürdőből.... vámpírjelmezben
- Hű de szexi vagy!- mosolyogtam
- Köszi! De miért nem jössz?- karolta át a derekamat
- Mert nincs túl sok kedvem Halloweenezni.
- De én meg nem hagyom, hogy egyedül maradj itthon!
- Nem leszek egyedül! Alexa is itthon marad. Megnézünk egy filmet, ajtókat nyitunk, cukrot osztogatunk, feldíszítjük a házat...
- De olyan jó lett volna...- nem hagytam, hogy végigmondja, mert megcsókoltam
- Tudom. De te érezd jól magad és miattam ne aggódj! Megleszek!
Pár másodpercig hallgatott, majd megszólalt:
- Rendben! Elmegyünk vásárolni?
- Mehetünk!
Épp indulni készült, mikor visszahúztam.
- De légyszi, öltözz át!
- Ja tééényleg!
Befutott a fürdőbe, én meg addig lementem összekészülődni. Felvettem egy vastag pulcsit, egy bakancsot, nyakamra rátekertem egy sálat, felvettem a bundás kabátomat és a fejembe húztam a bojtos sapkám. Végül még egy kesztyűt is felhúztam. Majd lejött James is, megpuszilt, ő is felöltözött és elindultunk a közeli bevásárlóközpontba.
Össze-vissza vásárolgattunk mindent. Az egész kosár megtelt, mikor odaértünk a pénztárhoz. Az eladó eléggé furán nézett ránk, de minket nem zavart. Fizettünk és elindultunk haza.

Az a 2 nap nagyon hamar eltelt.
- Mindenki kész?- kérdeztem
- Igen!- válaszolták egyszerre
- Akkor egy gyors fotóóó....- elővettem a fényképezőgépemet és lefotóztam őket-.... és indulthattok is!
- Jó szórakozást!- pusziltam meg Jamest
- Meglesz!
Kiálltunk az ajtóba Lexy-vel és onnan integettünk nekik.
- Érezzétek jól magatokat!- kiáltott utánuk
Mikor eltűntek, becsuktuk az ajtót és kezdődhetett a díszítés. Enyém volt az alsó szint, Alexáé pedig az emelet.
A nappalival kezdtem, majd jöhetett a mosdó, ahol a wc papírt kicseréltem egy új, mintásra. Legutoljára a konyhát hagytam. Ott is mindent kidíszítettem, majd elővettem egy tálat és teletöltöttem cukorkával és kivittem az előtérbe. Lehuppantam a kanapéra. Nem sokkal később a társam is lejött.
- Kész?- kérdeztem
- Kész és nagyon profi lett! Gyere!- húzott fel
Fementem és bementünk a szobámba.
- WOW!- csak ennyit tudtam mondani
Alexa tényleg kihoztam magából a maximumot. A függönyöket lecserélte fekete színű, töklámpás mintázatúra. Az ágynemű sötétszürke volt, szellemekkel díszítve. Ahova csak lehetett apró díszeket tett. Nagyon szép lett!
- Hogy tetszik?- kérdezte mosolyogva
- Imádom! Profi lakberendező lennél!- viccelődtem
Megmutatta még a többiek szobáját is, aztán kimentünk, hogy a kertet is kidíszítsük. Mikor végeztünk, visszamentünk a nappaliba és elkezdtük nézni a Halloween című horrorfilmet. Úgy 10 percet néztünk belőle, mikor valaki csöngetett.
- Megjött az első vendégünk!- ugrottam fel boldogan
Elsétáltam a bejáratig, felvettem a cukorkával teli tálat és ajtót nyitottam.
- Cukrot vagy csínyt!- kiáltotta egyszerre 3 imádnivaló kisgyerek
Csak mosolyogni tudtam és adtam mindegyiknek egy maréknyi cukrot.
- Mit kell mondani?- kérdezte a gyerekektől az anyjuk
- Köszönjük szépen!- mosolyogtak rám
- Nagyon szívesen! További szép estét!
Elköszöntem tőlük, majd visszamentem Lexy-hez. Újabb 10 perc után megint csöngettek.
- Te jössz!- nevetttem
Boldogan felállt és elment az ajtóig.
- Cukrot vagy csínyt!- hallottam egy kisfiú hangját
Pár perc múlva barátnőm visszatért és folytattuk a filmnézést. 15 perc eltelt éa megint csöngettek.
- Tudom! Így nem lehet tévézni!- nevettem
Mikor kinyitottam az ajtót senkit sem találtam előtte.
- Hahóó!- mentem kicsit kijjebb
Körbe néztem, de sehol sem találtam senkit. Ekkor a lábam előtt megpillantottam egy levelet. Felvettem és elolvastam.
,, Itt van újra a Halloween és ti csak otthon ültök? Ne féljetek, teszek róla, hogy ezt az estét soha ne felejtsétek el!"
Gyorsan visszafutottam a lakásba és kulcsra zártam az ajtót.
- Mi a baj?- pattant fel Alexa
- Ezt olvasd el!- nyújtottam át neki a levelet
Elvette és kinyitotta. Eléggé ijedt fejet vágott, miközben olvasta.
- Ezt ki küldte?- fordította meg a lapot
- Nem tudom. Lexy, én félek!
- Hidd el én is! Szerintem hívjuk fel a fiúkat!
- Jó ötlet!
Én tárcsáztam James számát, ő pedig Carlosét. 3 csöngés után fel is vette.
- Mizu, kincsem?- szólt bele
- James, valaki küldött nekünk egy fenyegető üzenetet! Kérlek, gyertek haza, mert nagyon félünk!
- Rendben, azonnal indulunk! Addig is kapcsoljátok le a villanyokat, hogy azt higgye, nem vagytok otthon!
- Alexa, kapcsold le a villanyokat!- mondtam a lánynak
Ő felment, én meg még beszéltem Jamesszel.
- Hol vagytok?- kérdeztem
- A Kings utcában.
- Az nagyon messze van! Siessetek, mert szerintem tudja, hogy itthon vagyunk!
- Honnan?
- Amikor csöngettek, én kinyitottam az ajtót, de nem találtam senkit sem előtte, ezért kicsit kijjebb mentem. Szerintem az illető észre vehette ezt!
- Rendben! Ez esetben ne essetek pánikba, zárjátok be az ajtókat, még a hátsót is és menjetek fel! És bárki is kopog, ne nyissatok neki ajtót! Ha mi jövünk, akkor ha a ház előtt leszünk, szólni fogok neked! Sietünk!
- James!
- Igen?
- Szeretlek!- suttogtam
- Én is!
Letettem, bezártam minden egyes ajtót, lekapcsoltam a villanyokat és felmentem.
- Alexa, hol vagy?- kérdeztem
- Itt nálatok!- hallottam az ajtó mögül a hangját
Bementem és leültem mellé az ablak elé.
- Mit mondott?- kérdezte
- Azt, hogy sietni fognak és hogy ne nyissunk senkinek se ajtót. Ha ők jönnek, akkor majd szólni fog előtte nekem!
- Rendben! De addig itt üljünk és várjunk?
- Nem tehetünk jobbat!
- Lent mindent bezártál?
- Ablakot, ajtót, amit csak lehetett! Na, de mit csináljunk?
- Kérdezz, felelezzünk!
- Okééé... Kezd te!
- Ha most meghalnál, mi hiányozna legjobban az életedből?
- Alexa, ne mondj ilyet!
- Válaszolj, kérlek!
- Hát, nem is tudom... A barátaim, a családom és... hát az egész életem. Most én jövök! Ha most kívánnál valamit, mi lenne az?
- Az, hogy legyen már holnap és ez az egész bárcsak nem történt volna meg! Ki az, akit a legnehezebben engednél el?
- James és Emily. Meg persze ti! Ha lenne egy olyan varázsbolt, ahova ha bemész, akkor leadhatnád az egyik rossz tulajdonságodat és felvehetnél helyette egy jót, akkor mit vennél fel és mit adnál le?
- Talán... a bátortalanságot adnám le. És a bátorságot venném fel! Te?
- Én a féltékenységet és önbizalmat vennék fel.
Még negyed órán át kérdezgettünk egymástól, mikor Alexa kinézett az ablakom, de abban a pillanatban vissza is ült.
- Mi a baj?- kérdeztem ijedten
- Egy ember áll a házunk előtt, töklámpással a kezében!- válaszolta
- Jack O'Lantern- suttogtam
- Az meg ki?- nézett rám furán
- Nem ismered a történetét?
- Hé, én mondtam, hogy nem igazán szeretem a Halloweent!
- Ne olyan hangosan!- fogtam be a száját
- Oké, elmeséled?
- Nos...  A legenda szerint egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki inkább és ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög és a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, hogy ígéretet tett arra, hogyha leengedi az ördögöt a fáról, (mivel Jack életében sok rosszat tett) nem kerülhet, azaz nem engedi be a pokolba. Jack ekkor megengedte az ördögnek hogy lemásszon a fáról, aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt, mert a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, az örökké izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa  belsejébe tette, amit a nyugtalan lelkének szánt, világító lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a takarmányrépa lámpácskának a fényénél keresi a megnyugvását.
- Ezt eddig nem is tudtam. És szerinted az ott ő? Vagyis Jack?
- Szerintem igen. De várj, megnézem!
Feltérdeltem, hogy ki tudjak nézni az ablakon. Az utcán azonban nem találtam senkit.
- Nincs is ott senki!- ekkor kopogtattak
Alexával ijedten egymásra néztünk és megfogtuk erősen egymás kezét. Megint kopogtattak. A szám elé tettem a mutatóujjamat, jelezve, hogy egy szót se. Lexy csak bólintott. Majd a kopogás abbamaradt és lépteket hallottunk.
- Szerintem elment!- súgtam olyan halkan, amennyire csak tudtam
Megint feltérdeltem és kinéztem az utcára. Láttam egy alakot, aki egy töklámpást fogott. Hátranézett, egyenesen rám. Nem ültem vissza, csak bámultam hosszasan, addig, amíg végkép el nem tűnt.
Nem sokkal később a srácok is megérkeztek.
- Ezt találtuk az ajtó előtt!- nyújtott át nekem egy újabb lapot Kendall
- Mit ír?- kérdezte Logan
Kinyitottam és hangosan felolvastam:
,, Most az egyszer megúsztátok! Megkegyelmeztem nektek, de többé nem teszem! A következő viszont látásra! Jack O'Lantern"
- Hé, nyugiii! Most már biztonságban vagy!- ölelt meg James
Örültem, hogy végre vége lett ennek az egésznek!

,,Heads up, BFFs. It's open season on liars and I'm hunting--A"