37. rész: Kit válasszak?

Sziasztok!
Tudom, hogy régóta nem írtam! Nagyon sajnálom! Na, de most meghoztam a 37. részt;) Bocsi, ha rövid lett!
Jó olvasást!
xoxo, Bella Sunshine
~MICAYLA~

Kendallel végül a szobámban kötöttünk ki.
- Ugye tudod, hogy ezt nem lenne szabad csinálnunk?- kérdeztem, ezzel megszakítva a csókunkat
- Tudom. De olyan jó!
Majd folytattuk a csókolózást az ágyban.

Egyszer csak megszólalt a mobilom. Jesse.
- Ne vedd fel!- mondta Kendall
- Bocsi, de muszáj lesz!
- Halló!- szólt bele
- Szia! Mizu?- próbáltam normálisan beszélne, de ez nem igazán sikerült
- Semmi különös! Csak érdekelt, hogy hogy vagy!
- Ja, jól vagyok!
- Miért beszélsz ilyen furcsán?
Basszus, feltűnt neki! A francba!
- Csak mert épppp.... edzek. Igen.
- Oh, akkor bocsi, hogy megzavartalak!
- Semmi baj!
- Méghogy semmi baj!- suttogta Kendall, én meg elnevettem magam
- Min nevetsz?- kérdezte Jesse
- Ja, csak megy a... rádió és valami vicces dolgot mondtak!
- Rendben! Akkor tovább jó edzést!
- Hidd el, meglesz!- mosolyogtam

Kendall még aludt, mikor én felébredtem. Csak most eszméltem rá, hogy milyen szörnyű dolgot tettem! Kipattantam az ágyból, magamra kaptam a ruháimat és kiosontam. Vacsorázás közben csak azon járt az agyam, hogy hogy lehettem ennyire hülye. Egyszer csak valaki felhúzott a székemről és eltakarta a szememet.
- Na ki vagyok?- hallottam az ismerős hangot
- Hé, hagyjál Kendall!- nevettem és szembefordultam vele
- Holnap van kedved eljönni velem valahova?
- Randira hívsz?
- Hát, ez csak amolyan baráti találka.
- De akkor semmi csókolózás és egyéb ilyen dolog nem lesz!- figyelmeztettem
- Miért nem?- esett kétségbe
- Azért, mert a barátok nem szoktak olyat csinálni!
- Ahjj....
Megpusziltam, majd folytattam az evést.
Mosogatás után vettem egy jó forró fürdőt, majd bedőltem az ágyamba aludni.
Másnap boldogan keltem ki az ágyamból. Sütött a nap, a madarak vidáman csiripeltek. Csodálatos lesz ez a nap! Kendallel 11-kor beszéltük meg a találkát. Megreggeliztem, majd elkezdtem készülődni. Megmostam a hajamat, hajszárítás után meg kiválasztottam egy ruhát.

Kisminkeltem magam és mire mindennel készen lettem, 11 óra lett, Boldogan mentem ki a házból. Az utcán Kendall már várt rám. Mosolyogva beszálltam a kocsijába és elindultunk.
- Hova megyünk?- kérdeztem izgatottan
- Elmegyünk egy rétre!
- Klassz!
Az út olyan fél óra volt. Közben beszélgettünk, énekelgettünk és egyéb poénos dolgot csináltunk. A réten volt egy piknikkosár egy pokrócon. Megfogta Kendall a kezemet és odahúzott. Miután leültünk, kipakoltuk a finomnak ígérkező ételeket.
- Tejszínhabos a szád!- mondta nevetve
- Hol?
- Várj!
Közelebb hajolt és megcsókolt, én meg visszacsókoltam. Eldőltünk a fűben és folytattuk a csókcsatánkat.
Megettük a maradék ételt, visszapakoltuk a cuccokat a kocsiba. Egyszer csak(foggalmam sincsen, hogy miért!) ráugrottam a hátára.
- Csak barátok!- nevettem

- Te akartad, gyönyörűm!
Elkezdett körbe-körbe szaladgálni. Egyszer csak megbotlott valamiben és elesett. Én meg rá.
- Bocsiiii!- álltam fel- Jól vagy?
- Csak 3 csigolyám tört el. Egyébként semmi bajom!- mosolygott
Felsegítettem a földről és beszálltunk a kocsiba.
A nap további részében fél Los Angelest bejártuk. Szórakoztunk, autogramot osztogattunk stb.
- Nagyon jól éreztem magam!- álltam meg előtte, mikor hazaértünk
- Megismételhetnénk valamikor!
- Hmm... Jól hangzik!- nevettem, majd körbenéztem és megcsókoltam
- Szia!
- Szia!
Bementem a házba és ledőltem a kanapéra.
- Mizu?- ült le mellém Jade
- Semmmiii!- mondtam egy boldog sóhaj kíséretében
- Akkor jó!
Épp indulni akart, mikor én megszólaltam.
- Jade?
- Igen?
- Kérlek segítsz!- mondtam könyörögve
- Miben?
- A szerelmi életemben!
- Ezt a beszélgetést folytassuk inkább kint a kertben!
Felálltam és kimentünk egy eldugott helyre.

 - Nos, mi a baj?- fordult felém
- Amit most mondok neked, ígérd meg, hogy nem mondod el senkinek!
- Ígérem!
- Rendben. Nos, a helyzet az, hogy nem tudom, hogy kit válasszak. Kendallt vagy Jesset?
- Ömm... Nem igazán értem!- nézett rám fura arckifejezéssel
- Szóval, az a szitu, hogy tegnap beszélgettünk Kendallel és elmondta, hogy még mindig szeret.
- Ahha!- bólintott
- Erre én megcsókoltam és... hát... a szobában lyukadtunk ki. Miközben azt csináltuk felhívott Jesse és én meg hazudtam neki. Ma meg elmentünk Kendallel piknikezni, ahol iszonyatosan jól éreztem magam!
- Szóval most nem tudod eldönteni, hogy melyik fiút szereted jobban.
- Pontosan!
- Hallgass a szívedre Mic! Melyik fiúval érzed jobban magad? Kendallel vagy Jessevel?
- Nem tudooom! Egyszerűen mindegyiket szeretem!
- Ez esetben menj el sétálni.
- Sétálni? Mégis miért?
- A séta kitisztítja a fejedet!
- Köszi tesó!- megöleltem, majd elindultam sétálni
Útközben végig gondoltam mindent.

1 óra sétálás után(nem tudom hogyan), de Kendall háza előtt találtam magam. Vettem egy mély levegőt és kopogtam.
- Szia!- mondtam, mikor kinyitotta az ajtót
- Szia!- mosolygott
- Bemehetek?
- Persze!
Leültünk a kanapéra, én meg belekezdtem a mondandómba.
- Figyelj! Gondolkodtam kettőnkkel kapcsoltaban. Ez a két nap életem egyik legjobb napjai közé tartozott! Annyira jól éreztem magam veled, hogy azt szavakkal nem lehet kifejezni! Újra éreztem, sőt érzek irántad valamit!
- Ez.. komoly?- kérdezte mosolyogva
- Éppen annyira, mint ahogy most itt ülök előtted! Szóval.... Azt szeretném kérdezni, hogy szeretnél-e velem újra járni?- kérdeztem kicsit félve
Elémlépett és megcsókolt.
- Ezt vehetem igennek?
- Még szép, hogy veheted!
Felkapott és megpörgetett a levegőben.
- Már csak egy akadály van! Szakítanom kell Jessevel, neked meg Rose-val!
- Ez az akadályt már elvégeztem. Mikor hazaértünk, átmentem hozzá és megmondtam neki, hogy már nem szeretem.
- Szóval akkor már csak én maradtam!
- Hajrá!
Megcsókoltam, majd hazamentem és felhívtam Jesset. Három csengetés után felvette,
- Szia!- köszöntem bele
- Szia! Miért kerestél?
- Beszélnem kell veled!
- Hú, ez komolyan hangzik!
- Mert az is. Figyelj, Jesse. Először is nagyon sajnálom, hogy itt telefonon kell veled közölnöm! Szóval... Nagyon sajnálom, de én már nem vagyok szerelmes beléd!
- Hogy mi?- hallottam a hangján, hogy a sírás szélén áll
- Sajnálom, de már csak barátként szeretlek!
- Szóval most szakítasz velem?
- Igen! De azért még barátok lehetünk? Hallóóó...!- letette
Remek! Na, mindegy! A fő, hogy már semmi sem állhat az utamba. Küldtem egy SMS-t Kendallnek, hogy jöjjön át.
Egész este csókolóztunk és nevettünk. Sikerült rávennem, hogy aludjon nálam. Fürdés után hozzábújtam. Annyira örültem, hogy végre újra átölelhetem!

,,Van egy imádság arra, hogy erőt adjon azoknak, akik olyan helyzetbe kerülnek amit nem akarnak elfogadni! Az ima ereje az emberi természet mélységes ismeretéből fakad.
Kérjük az Urat, adjon Erőt, elfogadni a megváltozhatatlant mert oly sokan, oly hevesen gyűlöljük a kártyát, amit az élet osztott. Bátorságot, megváltoztatni a megváltoztathatót- mert oly sokan, oly gyávák vagyunk és félünk kiállni az igazunkért. Bölcsességet, hogy felismerjük a különbséget- mert oly sokan átadjuk magunkat a kétségbeesésnek, ha lehetetlen választás elé kerülünk.
A jó hír azoknak, akik elmondják ezt a fohászt az, hogy Isten meghallgat és felel imáitokra; a rossz hír azonban az, hogy előfordul, hogy a válasza, NEM!