21. rész: Mindennek vége

21. rész: Mindennek vége

 

Sziasztoook!

Meghoztam a 21. részt, amiben kicsit szomorú dolog fog történni. Kicsit rövid lett, de remélem, hogy nem baj. Na, de nem is húzom tovább a szót!

Jó olvasást!

Ui.: Gondolom láttátok, hogy lecseréltem Micayla karakterét. De a régi Mic is fel fog újra tűnni, csak persze más szerepe lesz!

Uui.: Hamarosan lesz pár új szereplő, de csak hamarosan. Nem lesz nagy szerepük, csak úgy lesznek:D

xoxo, Bella Sunshine

 

~ALEXA~

 

Ledöbbentett a látvány. Jade kezében egy kés volt és a karjából csak úgy folyt a vér!

 

 

Odafutottam hozzá, és kivettem a kezéből a kést.

- Jade, miért csináltad ezt?- kérdeztem

- Nem.... tudom!- válaszolta kábultan

Felsegítettem a földről és átfutottam vele a többiekhez.

- Segítsetek! Légyszi, segítsetek!- kiabáltam sírva

A többiek azonnal lefutottak. Kivéve Jamest. De ő nem is hiányzott!

- Mi a b.... Jesszusom!- ijedt meg Los

- Segítsetek!

- Vigyük be a kórházba!- mondta Logan és megfogta az egyik kocsi kulcsait

Julie és én átkaroltuk Jade-et. Beültettük és elindultunk. Útközben zsebkendőkkel próbáltam elállítani a vérzést. Kevés sikert arattam vele! Majd megérkeztünk és futottunk be a kórházba. Míg Jade-et a sürgősségin "mentették", addig mi idegesen várakoztunk. Hamarosan megjelent egy orvos.

- Hogy van, doki?- kérdezte Mic

- Nos.... eléggé sok vért vesztett. Most ráraktuk egy lélegeztető gépre, mert pár perccel ezelőtt észre vettük, hogy nem lélegzik!

Erre a mondtatra mindenki nagyon megijedt. Az orvos látta a reakciónkat, ezért folytatta.

- De most már minden rendben van! A sebet összevarrtuk.

- És mi van Jade babájával?- kérdeztem

- A babával minden rendben van! Az a pár perc szerencsére nem okozott bajt!

- Köszönjünk!- mondtuk

- És be lehet menni hozzá?- kérdezte Logan

- Most nem, mert beadtunk neki egy adag nyugtatót! Viszlát!- és elment
Nagyon megkönnyebültem annak hallatán, hogy egyikőjüknek sincsen semmi baja! Mármint komolyabb baja. Úgy döntöttünk, hogy Logan és Julie bent maradnak, én és a többiek meg hazamegyünk. A kocsiban elhatároztam, hogy mikor megérkezünk, azonnal Jameshez megyek. Így is tettem.
- Na, mi van?- ült fel álmosan
Odamentem hozzá és megpofoztam.
- Aúúúú!- fogta meg a arcát- Ezt meg miért kaptam?
- Tudod te, hogy mit csináltál Jade-vel?
Csak nézett rám kérdő arckifejezéssel.
- Miattad egy késsel.... elvágta az ereit! És most a kórházban fekszik és egy géphez van csatolva! Egy kicsi megbánás sincs benned?
- Rendben. Sajnálom, hogy ezt tette miattam. Tessék, ezt akartad hallani?
- Hogy te mekkora egy szemét dög vagy!
- Lehet! De ha most megbocsátanál, aludni szeretnék!
Azzal kinyitotta az ajtót és kilökött rajta. Nem így ismertem meg Jamest. Az az ember, akivel az imént beszéltem és aki kilökött az ajtón, az nem ő volt. Valaki más. De hova lett a régi James?
*2 nappal később*

~JADE~

Mikor kinyitottam a szememet, mindent homályosan láttam. Imerős volt a szitu. Majd elkezdtem pislogni és szép lassan minden kitisztult.
- Felébredt. Most bemehetnek hozzá!- hallottam egy hangot kintről
Majd nyílt az ajtó és 2 ember lépett be rajta. Alexa és Carlos.
- Sziasztok!- mosolyogtam
- Szia! De jó téged újra mosolyogni látni! Hogy érzed magad?
- Jól. A kezem fáj még egy picit, de már nem vészes.
- Mond, miért csináltad ezt?- kérdezte Los
- Nem tudom. Hülye voltam és nem gondolkodtam. Hazafutottam és megláttam a konyhában a kést. Majd felvettem és hát.... a többit már tudjátok. Hogy vannak a többiek?
- Mindenki halálra izgulja magát miattad! Tényleg, fel is hívom őket, hogy felébredtél!- mondta Carlos
- Köszönöm!- mondtam
- Mit?
- Hogy utánam jöttél és megmentettél! Ha te nem jössz.... nem is tudom, hogy mi lenne most velem!
- Egy barátért bármit!- ölelt meg
- James hogy van?
- Szerintem ezt nem most kell elmondanom neked!
- De én tudni szeretném!
- Jade, amig ilyen állapotban vagy, addig mondta az orvos, hogy ne mondjunk neked semmi olyat, ami súlyosbíthatja az állapotodat! Majd otthon!
- Rendben!
Még maradtak 1 órát, majd hazamentek. Én meg elaludtam. Örültem, hogy a kicsimnek nem lett semmi baja. De féltem, hogy Alexa valami nagyon rossz hírt fog közölni velem!
Másnap reggel a nővért megkértem, hogy hozzon be nekem egy újságot. Mikor megnéztem a címlapot, meglepődtem. Na ki van a címlapon? Na ki??? Hát persze, hogy én! A cikk arról szól, hogy eléggé feldúlt voltam, amikor kijöttem a srácok házából. Leírta azt is, hogy a szülinapi partim volt. És kép is volt hozzá! A legjobb! Komolyan, hajnali 4-kor is állandóan figyelnek? Mintha valami körözött bűnöző lennék!

 

*3 nappal később*

Örültem, hogy hazamehettem. Az orvos felírt nekem 4 gyógyszert. Kettőt a karom miatt, kettőt meg a terhességem miatt. Alexa jött értem. Mióta volt ez a "kis" balesetem, nagyon aranyos és segítőkész lett. Nem mintha idáig nem lett volna az, na de mindegy.
- Halihó!- köszöntem vidáman, mikor beszálltam.
- Szia! Mit szeretnél ma csinálni?
- Nem tudom... Várjunk csak! Mégis tudom! Tudsz gördeszkázni?
- Valamilyen szinten. Miért? Csak nem azt szeretnél csinálni?
- De! Olyan rég nem gördeszkáztam!
- Aztán nehogy lesérülj megint!
- Megpróbálok nem elesni!
Hazamentünk és előkerestük a gördeszkákat. Majd kimentünk az utcára és szórakoztunk egy kicsit.

Alexa készített rólam egy képet.


@jademclain: Alig, hogy kijössz a kórházból
te gördeszkázól? Kemény csaj vagy te!

- Jade, beszélnem kell veled!- jött ki a házból James
Lehervadt a mosolyom. Ránéztem Alexára, aki dühösen nézett Jamesre. Megsimogattam a karját és bíztatóan rámosolyogtam.
- Megyek!
Bementünk a nappaliba és leültünk. Hosszú ideig csak hallgattunk.
- Nos, mi volt az orvosnál?- törte meg a csendet
- Hát, összevarrták a sebemet, és míg ezt csinálták észrevették, hogy nem lélegzem, ezért rákapcsoltak a gépre.
- Ahha!
- És mi volt itthon? Alexa mondta, hogy mindenki izgult.
- Hát, igen. Na, akkor elmondom, hogy miért hívtalak be!
Féltem. Szívem mélyen reméltem, hogy azt mondja, amit hallani akartam. Elkezdtem izzadni. A szívem egyre hevesebben vert.
- Hát, izé.... akkor.... kimondom kerek-perec! Én.... én már nem vagyok szerelmes beléd! Sajnálom!
Összetörtem. Nem hittem a fülemnek! Szakított velem!
- Ég áldjon, Jade!- megpuszilta az arcomat és elment
Sírtam. Csak sírni tudtam. Nem maradt már senkim a barátaimon és a gyerekemen kívül.
- Minden rendben van?- jött be Alexa
- James... szakított... velem!- nyöszörögtem
- Tudtam!- hajtotta le szomorúan a fejét
- Honnan?
- Emlékszel, hogy mit mondtam neked a kórházban?- ült le mellém
- Igen. Azt, hogy majd itthon monod el, hogy mi van vele.
- Szóval, a helyzet az, hogy míg te a kórházban feküdtél, James addig újra összejött Halstonnal!
Mégjobban összetörtem. Csak sírtam és sírtam. Alexa próbált nyugtatgatni. Kis idő múlva felálltam és felmentem a szobámba. Augusztus 2.-a. Életem legrosszabb napja!
~JAMES~

Szörnyű érzés volt Jade szemébe hazudni, hisz még mindig szerettem őt! De Halston iránt is újra éreztem valamit! Összezavarodtam. Vajon jól döntöttem?
~JADE~

Este elkezdett esni az eső. Kiálltam a kertbe és felnéztem az égre. Az eső elmosta minden sebemet és letörölte azt a sok fájdalmat az arcomról. De nem mindent mosott el. A szívem darabokra tört. Éreztem, hogy a kötésem lecsúszik a karomon és láttam, ahogyan leesik a földre. Villámlott. Nem törődtem vele. Én csak álltam az esőben csukott szemmel, égre meredő arccal.