2013. szeptember 11., szerda

30. rész: Csoda

~JULIE~

Felébredtem. Körbenéztem, majd felültem. De valami nem volt rendben. Láttam magamat, ahogyan a kórházi ágyon fekszek.
- Mi történik?- kérdeztem
Hirtelen megjelent előttem egy alak. Először nem tudtam kivenni, hogy ki lehetett az, de ahogyan egyre közeledett, felismertem.
- Nagyi? Te meg hogy kerülsz ide?
- Gyere velem!- nyújtotta a kezét
Felsegített az ágyról és kivezetett a szobából. Emeberek haladtak keresztül rajtam.
- Mi ez? Miért nem látnak az emberek?
- Mert ez csak a tudatalatti tested!
- Akkor ezek szerint... Meghaltam?
- Nem! Csak kómában vagy. Erre!
A váróterembe mentünk. Ott megpillantottam Jade-et.
- Jade!- ültem le mellé
De ő nem válaszolt.
- Szívem, ők nem látnak téged! Csak te őket!
Jade szeme könnyes volt. Valamit beszélt. Vagyis inkább... imádkozott. Hirtelen eltűnt minden és a fiúk házában találtam magam. Méghozzá Logan szobájában. Aludt. Leültem az ágya szélére és néztem őt. Oly sokszor láttam már őt így, de mégis úgy éreztem, hogy most látom először. Majd felriadt. Meg akartam szólalni, de akkor a nappaliban találtam magam. A többi fiú épp szomorúan beszélgetett. Rólam. Elmondták, hogy mennyire szomorúak lennének, ha most meghalnék. James még azt is mondta, hogy Jade ezt nem tudná feldolgozni. A következő pillanatban már Mic szobájában voltam. Ő is gondolkodott. Kíváncsi lennék, hogy min gondolkodik. Talán rólam? Rólunk? Hogy mi lesz vele nélkülem? Vagy hogy milyen volt régen? Míg ezeken a dolgokon gondolkodtam, Alexa mellett találtam magam. Ő is ugyanazt csinálta, mint a többi lány. Megsimogattam a karját és a nagyi felé fordultam.
- Miért hoztál ide engem?
Ekkor már újra a kórházban voltam.
- Azért, hogy megmutassam neked, hogy hogy viselik a többiek.
- Ezt nem értem!
- Julie, kicsim!- jött közelebb hozzám- Az orvosok nem tudnak megmenteni!
Ekkor vagy 5 orvos rohant be a szobámba.
- Mi? Ez nem lehet!- sírva mentem utánuk
Az ágyam köré gyűlve próbáltak újjáéleszteni.
- Sajnálom kincsem!
Nagyi egyre távolodott, míg végül el nem tűnt. Ekkor képek jelentek meg a szemem előtt. Képek a múltból. Jade, Micayla és én. Majd a következő képeken már a srácok is ott voltak. Ekkor minden eltűnt. És megláttam a fehér fényt. Elindultam felé. De valami megváltozott. Mondatok vísszhangoztak a fejemben. Újra láttam a többieket, ahogyan elmondják nekik azt a szomorú hírt, hogy meghaltam. Nem! Nem halhatok meg! Erősnek kell lennem!
~JADE ~

Az orvos szomorúnak látszott. Szóval csak rossz híre van a számomra!
- Mi van vele, doktor úr?
- Sajnálom, de Julie meghalt. Nem tudtuk már újjáéleszteni!
Elkezdtem sírni. Nem, ez nem történhet meg! Ez... lehetetlen! Míg én csak bőgtem, egy másik orvos jelent meg és valamit súgott.
- Elnézést, kisasszony, de várnak a műtőben!- azzal el is tűnt
Nagy nehezen felálltam és besétáltam Jules szobájába. Odahúztam az ágya mellé egy széket és leültem.
- Istenem! Nem tudom felfogni, hogy meghaltál, Jules. Mi lesz velem nélküled? Mi lesz szegény Logannal? Jajj, bárcsak hirtelen felébrednél és azt mondanád, hogy csak átvertél!
És ekkor megtörtént a csoda! A gép újra elkezdett pittyegni! Felkaptam a fejem és kifutottam.
- Julie Johnson feléledt!- kiabáltam
Az orvosok befutottak a terembe és Julie köré gyűltek.
- Hisz ez lehetetlen!- suttogták
Az egyik nővér kitessékelt a szobából. Visszaültem a helyemre és vártam, hogy történjék valami jó dolog. Nemsokára egy fiatal orvos jött oda hozzá.
- A barátnője felébredt!
Beszaladtam Julie-hoz.
- Julie!
Mikor megláttam, elkezdtem sírni. Nem azért, mert szomorú voltam, hanem azért, mert leírhatatlanul boldog!
- Azt hittem, hogy el foglak veszíteni!
- Á, ugyan! Ahhoz több szerencse kéne!- nevetett
Küldtem egy SMS-t a többieknek, hogy Julie felébredt. Hamarosan ők is megjelentek.
- Édesem!
Logan mikor meglátta, azonnal elkezdte csókolgatni meg ölelgetni. Én odasétáltam Jameshez és szorosan megöleltem. Megnyugodtam.


Örültem, hogy minden boldogan végződött. Elköszöntünk Julestól és megígértük neki, hogy holnap is bejövünk. Otthon megfürödtem és bebújtam James mellé.
- Nagyon megkönnybeültem! Az orvosok először azt mondták, hogy meghalt! De amikor bementem hozzá akkor hirtelen.... felébredt! Hogy történhetett ez?
- Nem tudom. Julie erős lány! De most már minden rendben van!- puszilta meg az arcom
Ekkor a baba rúgott egy nagyot.
- Áú!- fogtam meg a hasam
- Mi a baj?- kérdezte idegesen
- Csak a baba rúgott egyet! De most már aludjunk!
Elhelyezkedtem a karjai közt és elaludtam.
~LOGAN~

Iszonyúan boldog voltam! Már azt hittem, hogy el fogom veszíteni! Ez a baleset ráébresztett arra, hogy mennyire szeretem. Jobban, mint azt gondoltam volna!


,,Van valami, amit jó, ha nem felejtünk el, mikor feje tetejére fordul a világ. Eljő a reggel és az élet megy tovább. Összeszedjük magunkat és elmegyünk vásárolni, újrakezdjük szerelmi életünket, vagy visszamegyünk dolgozni. Ne felejtsük el, hogy mindig minden jóra fordul!"



2013. szeptember 7., szombat

29. rész: Amikor még....

~JADE~


Ezt az egészet nem akartam elhinni! Az egyik pillanatban minden rendben volt, a következőben meg már itt állunk a kórházban és izgulunk. Ez csak egy álom! Ez csak egy álom!- ismételgettem magamban. Mivel nem ébredtem fel, ezért megpofoztam magamat. Jó erősen.
- Édesem, mit csinálsz?- jött oda hozzám James
- Fel akarok ébredni!- mondtam könnyes szemmel- Ez csak egy álom! Egy nagyon-nagyon rossz álom!
- Bárcsak az lenne!- ölelt meg szerelmem
Miután jobban lettem, megbeszéltük a többiekkel, hogy ki mikor lesz benn. Először én leszek itt 4 órát. Aztán Micayla, James, Logan, Alexa, Carlos és Kendall. Elköszöntem tőlük és leültem az egyik székre. A fejemet nekidöntöttem a falnak, és elgondolkodtam. Eszembe jutottak a régi emlékeim.

- Julie! Hogy festek?- kérdeztem, mikor leértem a lépcsőn
- Csodásan! Gyere, mert már rég elkezdődött a parti!- húzott ki a házból
- Ma felszedünk magunknak egy pasit!- nevettem
- Az biztos!
Mike-nál volt egy buli. Mike az egyik osztálytársunk volt és az egyetlen fiú, akivel jóban voltunk.
- Sziasztok, csajok!- nyitott ajtót
- Hello, Mike!- pusziltuk meg
 

Azért jöttünk el a partira, mert megtudtuk, hogy a társaság fele fiú. Nekünk meg kellett egy pasi. Így hát leültünk az egyik székre és vártunk. Juliet vagy 10 ember is elvitte táncolni, engem meg egy sem.
- Mi baj, Jade?- ült le mellém Mike
- Senki sem akar táncolni velem!- mondta szomorúan
- Én szivesen táncolnék veled, csak akkor Sarah mérges lenne!
Sarah Jessica Parker. Mike csaja, az osztály egyik legmenőbb embere. Fél éve kezdtek el járni. Azóta dúl a szerelem köztük!


- Hazamegyek!- álltam fel
- Hé, maradj még!
- Bocsi Mike! Hétfőn találkozunk!
Szomorúan hazaballagtam. Otthon ledőltem a kanapéra. Nem sokkal később Julie jött haza.
- Jade, miért jöttél haza?- ült le mellém
- Senki sem akar velem lenni. De te nyugodtan menj vissza, és érezd jól magad!
- Nélküled sehova se megyek! Ha te nem találsz magadnak pasit, akkor én sem!- és megöleltük egymást


- Elkésel Jade!- kiabált fel Jules
- Megyek máááár!
Lefutottam a lépcsőn, elköszöntem Julie-tól és beszálltam a kocsimba.
- Sok sikert!- kiáltott utánam
Nagyon izgultam. Ma mentem először dolgozni!
- Mi baj Julie?- kérdeztem, mikor hazaértem
- Jake szakított velem, mert szerelmes lett Jennába!
Jake Ryan. Julie ex-pasija. Egy parkban ismerkedtek meg.
 

Jenna Monet. Daniella Monet kishúga. Eléggé magának való csaj!
 

- Semmi baj! Csss...- öleltem meg
- Ígerd meg, hogy te mindig mellettem leszel! Bármi történjék is!- nézett a szemebe
- Megígérem!


- Szia! Julia Johnson vagyok! De inkább csak Julie!- jött oda hozzám az új lány
- Hello! Jade McLain!
- Foglalt melletted ez a hely?
- Nem!
Bejött a tanár, és kezdődött a biosz.
- Nos, aki ma felelni fog, nem mááás, mint..... Jade McLain!
- Remek!- mormogtam halkan
- Nos, Jade, kérlek meséld el nekem, hogy mit tanultunk az előző órán!
Semmit nem tanultam! Tegnap egész este sorozatokat néztem. Julie elkezdett mutogatni nekem és suttogni a megoldásokat.
- Miss McLain. 5-ös!- mondta elégedetten a tánár
- Köszönöm!
Egy elégedett sóhajjal leültem a helyemre. Óra után Julie-hoz siettem.
- Hé! Köszi, hogy segítettél!
- Szívesen! Ebédelsz velem?
- Naná!
Ebéd után elmentünk sétálni.
- Te itt laksz?- ámult el
- Igen!
- Nagyon jól éreztem ma magam! Mivel új vagyok, nincsenek nagyon barátaim, szóval.... leszel a legjobb barinőm?
- Persze!


Felálltam és sétáltam egyet. Elmentem a büfébe és vettem egy csokit. Majd nekidőltem a falnak és megettem az édességet.
~MICAYLA~

Otthon ledőltem az ágyamra és elgondolkodtam a régi szép időkön.

- Nyitoom!- rohantam az ajtóhoz- Szia, Jade! Mi szél hozott?
Behívtam őket és leültünk a kanapéra.
- Be szeretném mutatni neked a legjobb bartánőmet. Micayla, ő itt Julie Johnson. Julie, ő itt Micayla Eastwood, a féltesóm!
- Nagyon örülök!- fogtam vele kezet
- Én is!


- Julie, van kedved eljönni velem mozizni?
Jade elment, mi meg unatkoztunk.
- Persze!
A moziban megvettük a jegyeket és beültünk.
Kifelé menet a pasimba botlottam.
- Jasper? Te meg mit keresel itt?
Jasper Wilkinson. Új diák, kémia órán ismerkedtünk meg. Sok időt töltöttünk együtt, mikor egyszer megkérdezte, hogy leszek-e a csaja.
 
- Szia, Micayla! De jó, hogy találkozunk! Mondanom kell neked valamit.
- Mi az?
Vett egy mély levegőt, és mélyen a szemembe nézve azt mondta:
- Szakítok veled!
- Mi? Miért?
- Mert már csak barátként tekintek rád! Sajnálom!- és elment
Sírva mentem haza.
- Micayla! Figyelj rám!- nézett rám komolyan Julie- Nem kell ezért a fiúért sírnod! Egy seggfej volt! Nézd meg, a moziban szakított veled!
- Igazad van!- néztem magam elé
- Találsz nála jobbat is! Hisz az élet megy tovább!

- Julie, képzeld! Van barátoooom!- ugrándoztam örömömben
- Na, az nagyon jó! És ki az?
- Michael Jorden!
- Az a Michael Jorden?- hüledezett- Aki a focicsapat kapitánya?
- Igen őőőő!
Örömünkben mind a ketten ugráltunk.
Michael Jorden. Az egyik legmenőbb srác a suliban. A focicsapat kapitánya. Minden lány odavan érte.
 

Ekkor Jules kapott egy SMS-t.
- Ki az?
- Jerry, a pasim!- majd elolvasta az üzit- Vagyis inkább az ex-pasim
- Csak nem szakított veled?
- De. SMS-ben!- és elkezdett sírni
Fél órán át nyugtatgattam és ölelgettem, mire sikerült abba hagynia a sírást.


El sem hiszem, hogy kórházban van!
~ALEXA~


Otthon leültem a kanapéra.

Miután Jade letette, Julie-val elkezdtünk sikítozni!
- El sem hiszem, hogy nálunk fogsz lakni!- ujjongott
- Én sem hiszem el! Gyere, hozzuk át a cucaimat!
Miután mindent összepakoltam Jules segített cipekedni.
- Nos, mi lesz a mai program?
- Mondjuk meg a fiúknak, hogy ideköltöztem!
Julie-val nagyon jóban lettem. Olyan kedves volt, és aranyos. Úgy érzem, nagyon jó barátok leszünk!


- Hallottad, hogy Micayla szakított Kendallel?- ült le mellém
- Igen. Szegény Mic! Tudom, mit érez!
- Honnan?
- Régen Carlos és én nagyon összevesztünk, ezért szakított velem. Teljesen letörtem, napokig csak fetrengtem az ágyamon!
- És aztán? Mi történt?
- Carlos felhívott, hogy nagyon sajnálja a történteket, és hogy nem tud nélkülem élni!
Elnevettük magunkat.
- Mit csináljunk ma?- kérdeztem
- Nézzünk SpongyaBobot!- ugrándozott
- Júújj... Azt imádom!
- Én iis!
Leültünk, és vagy 10 részt végignéztünk!
- Végre van valaki, akivel tudom nézni!- mondta, miután vége lett
- Egyet értek!
- A többiek mindig azt mondják, hogy nem érnek rá, meg hogy az gyerekeknek való!
- Egyáltalán nicns igazuk!
- Örülök, hogy barátnők vagyunk, Alexa!- fordult felém
- Én is!
Majd megöleltünk egymást.

Istenem! Remélem, hogy meggyógyul!
~LOGAN~

Felmentem a szobámba és elkezdtem sírni. El sem hiszem, hogy ez történt! Tudtam, hogy nem szabadott volna elengednem. Végül álomba sírtam magam.
,,- Mihez lenne ma kedved?- kérdeztem
- A jobb kérdés az, hogy mihez nem lenne kedvem!
Értetlenül néztem rá, ezért folytatta:
- Forgatásom lesz!
- Jaaaa.... Ne mááár! Na és én mit csináljak addig?
- Nem tudom, nem is érdekel! Szia!
Megcsókolt és elindult kifelé. Kinyitotta az ajtót, hátrakacsintott, kiment és becsukta maga mögött."
Hirtelen felriadtam. El sem hiszem, hogy az volt az utolsó csókunk! Nem! Nem lehetett! Muszáj, hogy meggyógyuljon! Nélküle nem tudok élni! Ő életem szerelme!
~JADE~

Miután kidobtam a szemetet, újra nekidőltem a falnak és a mennyezetre néztem.
- Tudom, hogy nem vagyok valami hívő ember! És tudom, hogy nem szoktam misékre járni és imádkozni! De kérlek, gyógyítsd meg a barátnőmet! Nélküle nem tudok élni!- már folytak a könnyeim- Neki nem szabadna meghalnia! Legalábbis így nem! Kérlek!
És ekkor megjelent egy orvos.


,,A halál elkerülhetetlen. Ígérete már születésünkor megpecsételi mindannyiunk sorsát, de mielőtt ez az ígéret betartatik mind azt reméljük, hogy történik velünk valami. Legyen egy gyönyörteli szerelem, vagy békés családi élet, esetleg gyötrelmes veszteség. Mind arra várunk, hogy megtapasztalhassunk valamit, ami értelmet ad életünknek. De a szomorú valóság az, hogy nem minden élet nyer értelmet. Egyesek a számukra ezen a bolygón kimért időt a partvonalon ücsörögve töltik. Arra várván, hogy történik velük valami, míg késő nem lesz!"

2013. szeptember 6., péntek

28. rész: Baleset

~MICAYLA~


- Kendall? Te meg... mit keresel itt?- kérdeztem zavartan
- Meglepetést akartam szerezni, de azt hiszem, inkább ti szereztetek nekem!- és mérgesen bement
Mondtam Paulnak, hogy most menjen haza, majd holnap talán keresem. Átmentem a fiúkhoz és bementem Kendall szobájába.
- Miért jöttél utánam? Hisz Paullal is lehetsz!
- Kendall, engedd meg, hogy elmagyarázzam!- ültem le mellé
- Kapsz 2 percet!
- Rendben! Aznap, mikor te elmentél, én átjöttem hozzátok, mert beszélni akartam veled. De Carlos mondta, hogy korán reggel elutaztál. Ezen kicsit kiakadtam, mivel nem szóltál nekem. Unatkoztam, ezért felhívtam Pault, hogy menjünk el sétálni. Aznap nagyon jól éreztük magunkat, ezért megkértem őt, hogy ma is ismételjük meg. Így hát ezen a napon is jártuk Los Angeles utcáit és mikor hazaértünk Paul szembefordult velem és megcsókolt. Nagyjából ennyi lenne!- mondtam
Jó sokáig fürkészte Kendall az arcomat, majd megszólalt:
- Szereted?
- Nem!
- Akkor miért csókoltad meg?
- Nem én csókoltam meg! Ő csókolt meg engem!
- És te miért csókoltál vissza?
- Mert.... nem tudom. Amikor megcsókolt, az olyan érzés volt, mintha veled csókolóznék!
Azt hittem, hogy most azt fogja mondani, hogy menjek ki a szobájából. De nem! Ehelyett(meglepetésemre) megcsókolt.
- Ezt miért kaptam?- kérdeztem, miután ajkaink elváltak egymástól
- Mert szeretlek!
Több se kellett, nekiestem az ajkainak! Vadul csókolóztunk mikor kaptam egy SMS-t.
- Nem nézed meg?- kérdezte
- Nem!
És folyatattuk a csókolózást.
~JADE~

Másnap az újságok címlapján kötöttem ki. Mindegyik arról szólt, hogy terhes vagyok! Twitteren több ezer gyűlölködő üzenetet kaptam. Nem igazán akartam foglalkozni vele, de nem tudtam nem odafigyelni rájuk! Olyan bunkók voltak. Lecsesztek amiatt, hogy teherbe estem. Mintha annyira tehettem volna ellene bármit is! Várjunk... tehettem volna, de nem tettem! Na mindegy.
- Mit csinálsz?- jött le kedvesem a lépcsőn
- A gyönyörű üzeneteimet olvasom!- nyomtam egy puszit az arcára
- Ne törődj velük! Én sem szoktam!
- De te nem kapsz ilyeneket!- mutattam meg neki a legdurvábbat
- Uuhh... Ez durva! Na ja, ilyet nem kapok! Más téma: mit kérsz reggelire?
- Hát, nem igazán kérek semmit!
- Hogyhogy?
- Mert minden ételnek gusztustalan illata van!
- Még a pirítósnak is?
- Talán annak nem- mosolyogtam rá
- Akkor mennyit kérsz?
- 6 szeletet!
James csak kérdőn rámnézett, majd elment. Kikapcsoltam a laptopomat és bekapcsoltam a tévét. Pont a hírek mentek. Na és ki volt a hírekben??? Hát persze, hogy én! Gyorsan átkapcsoltam egy másik csatornára, de nem találtam semmit. Sehol.
- Tessék!- nyújtotta át nekem a tányért
- Köszi!
- Mit nézel?- ült le mellém
- Csak kapcsolgatok!
- Megnézhetnénk egy filmet!
- Rendben! Horror?
- Oké. Melyiket?
- Hmmm.... Ördögűzés Emily Rose üdvéért?
- Benne vagyok!
Megettük a reggelit és elindítottuk a filmet. Nos... A filmből csak pár perces jeleneteket láttam, mivel annyira betojtam(ez nem is rám vall), hogy hol Jameshez bújtam, hol a kezemmel takartam el a szememet, hogy ne lássam.
- Király film volt! Jade, vége van!- húzta el a kezemet, mivel még mindig a szemem előtt voltak- Régebben imádtad a horrorfilmeket!
- Most is imádom őket! Csak nem bírom nézni!
- Miért?
- Egy dolgot mondok. Terhesség!
- Értem. Elmegyünk futni?
- Menjünk!
Átöltöztünk és elindultunk. Kb. másfél órán át kocogtunk. Közben sokszor letámadtak minket a lesifotósok! Ilyenkor átfurakodtunk a tömegen és gyorsan elmentünk onnan.
~JULIE~


- Mihez lenne ma kedved?- kérdezte Logan
- A jobb kérdés az, hogy mihez nem lenne kedvem!
Logan furán nézett rám, ezért hozzátettem:
- Forgatásom lesz!
- Jaaaa.... Ne máááár! Na és én mit csináljak addig?
- Nem tudom, nem is érdekel! Szia!
Kimentem, beszálltam a kocsimba és mentem a forgatásra.
Késő este volt, mikor elindultam haza. Álmos voltam, ki is voltam teljesen merülve, ezért nem tudtam annyira az útra figyelni. Csak egy percre néztem félre, de már annyi is elég volt, hogy bekövetkezzen a tragédia.
~MICAYLA~

Kendall még aludt, mikor én felkeltem, ezért összeszedtem a cuccaimat és hazamentem. A szobámba elővettem a mobilomat és megnéztem, hogy ki küldött tegnap üzit. Paul volt.
,,Szia! Lenne kedved a holnapi napot is velem tölteni? Élveztem a mait! Főleg ami este történt!"
Barom!
,,Nem, nem akarom veled tölteni a mai napot. Hogy miért? Mert inkább Kendallel töltöm!"
Megreggeliztem és visszamentem a fiúkhoz. Kendall addigra már fenn volt.
- Mit csinálunk ma?- ültem le mellé
- Elmegyünk sétálni?
- Menjünk!
Az egész napot a parkban töltöttük!
Másnap mikor olvastam az újságot, egy szörnyű dolgon akadt meg a szemem.
2 kocsi karambolozott tegnap este

Elolvastam a cikket, mert kíváncsi voltam, hogy kik vezették a kocsit.
,,Tegnap este 2 kocsi karambolozott nem messze a Hírességek sétányától. Julie Johnson véletlenül áthajtott a másik sávba, ahhol egy kamionba ütközött. A kamion sofőrjét helikopterrel szállították kórházba, míg Juliet per pillanat is a sűrgősségen műtik. Nem lehet tudni, hogy tűlélik-e."
Elkezdtem sírni. Felrohantam Jade-hez.
- Jade, Jade kellj fel!- rángattam- Be kell mennünk a kórházba!
- Miért- kérdezte álmosan
- Julie tegnap este karambolozott és a sürgősségin műtik!
Jade leblokkolt.
- Siess már!
Míg ő öltözöt én felkeltettem Jamest, és megmondtam neki, hogy a többieket is keltse fel és jöjjenek be a kórházba. Beszálltunk Jade kocsijába(mivel az sokkal gyorsabb, mint bármelyikünké) és egyenesen a kórházba száguldottunk. A váróteremben több mint 3 órán át ücsörögtünk. A fiúk nem sokkal később jöttek utánunk. Hamarosan egy orvos jelent meg.
- Elnézést doktor úr!- ment oda hozzá Jade- Nem tud esetleg valamit Julie Johnsonról?
- Még a műtőben van! Súlyos sérüléseket szerzett.
Mindenkit lesokkolt a hír. Főleg Logant!


,,Eljön az a pillanat, amikor életünk örökre megváltozik. A pillanat, amikor örökre beismerjük gyengeségeinket. A pillanat, amikor elébe állunk a kihívásnak. A pillanat, amikor elfogadunk egy áldozatot vagy elengedünk egy szerettünket. És megesik, hogy a változás épp válasz az imádságainkra."


2013. szeptember 4., szerda

27. rész: 2 nap alatt megváltozik minden?

~MICAYLA~


Másnap reggel megreggeliztem és futottam át a fiúkhoz.
- Kendall?- kérdeztem Carlostól, mikor ajtót nyitott
- Ma reggel elutazott a hétvégére a szüleihez. Miért? Valami fontosat akartál volna mondani neki?
Elutazott, és nem szólt.
- Nem, csak... hagyjuk. Szia!
Otthon leültem az ágyamra és elkezdtem gondolkodni.


Elment és még egy üzit sem írt? Szóval ennyire vagyok fontos a számára! Elővettem a mobilomat és küldtem egy üzit:
,,Szia Paul! Lenne kedved ma velem lógni?"
,,Naná! 1 óra múlva a házatok előtt találkozunk!"
Felöltöztem, kisminkeltem és lementem.
- Hát te hova mész?- kérdezte James
- Találkozom Paullal!
- Azt hittem, hogy nem csíped őt!
- Amióta a sorozatban szerepet kapott, azóta bírom!- ekkor csöngettek- Mennem kell! Sziasztok!
Odafutottam az ajtóhoz és kinyitottam.
- Mehetünk?- kérdezte Paul
- Mehetünk!
Beszálltunk a kocsijába. Az egész napot a városban töltöttük! Nagyon jól elszórakoztunk!
- Jól éreztem ma magam!- mondta
- Én is! Megismételhetnénk holnap?
- Persze! Akkor még beszélünk!
- Rendben. Szia!
Lezuhanyoztam és bedőltem aludni. De kaptam egy SMS-t. Kendalltől.
,,Bocsi, hogy nem szóltam, hogy elutazok! Teljesen kiment a fejemből! De holnapután találkozunk, rendben?"
Nem foglalkoztam az üzenettel, inkább aludtam tovább.
~JADE~

- Mit csináljunk ma?- kérdeztem
- Mondjuk elmehetnénk moziba?
- Benne vagyok!
Felmentünk a szobánkba és kerestünk valami ruhát. Miután felöltöztem James elhúzott az ágyhoz és elkezdte csókolgatni a nyakamat.
- Na, eressz el!- nevettem
- Nem!
Negyed órán át "szórakoztunk" mikor végre elindultunk!
- Ez kellett!- mondta
A mozi előtt megálltunk és megnéztük a "kínálatot".
- Az elnök végveszélyben?- kérdezte
- Rendben!
James megvette a jegyeket én meg addig vettem egy közepes popcornt és egy nagy üdítőt 2 szívószállal. A moziban a leghátsó sorban ültünk. Nagyjából nem is a filmre figyeltünk, inkább egész végig csókolóztunk, ettünk és ittunk! Mikor kimentünk a moziból egy csapat újságíró letámadt minket.
- Jade, igaz, hogy kismama ruhát vettél?- kérdezte egy nő
- Jade, terhes vagy?
- Összeházasodtok?
Ránéztem Jamesre, aki bólintott egyet.
- Az igazság az, hogy igen, kismama ruhákat vettem, mivel terhes vagyok! És nem, még nem házasodunk össze!
- Kisfiú lesz, vagy kislány?
- Kislány!
Jamesszel átfurakodtunk a nagy tömegen és kimentünk.
- Azzal, hogy ezt most elmondtam, több ezer Maslower fog megutálni, ugy tudod?- néztem rá
- Igen, tudom. De ne is figyelj rájuk!
Otthon megettük a maradék popcornt és átölöztünk fürdőruhába. James ugrott be elsőnek a medencébe.
- Na, gyere máár!
Vettem egy mély levegőt, majd fejest ugrottam.
- Ugrás: 10 pont. Ezzel Jade McLain nyerte az idei vízbe ugró versenyt!- mondta James, mikor odaúsztam hozzá
- Jajj, nagyon köszönöm!- mondtam meghatódva
Pár másodperc múlva már szakadtunk a röhögéstől. Úszkáltunk egy kicsit, majd kiszálltunk és leültünk száradni.
- Választani kéne nevet!- mondta
- Tudom. Milyen nevek tetszenek neked?
- Angel; Ana; Vicky; Elena; Caroline; Rose... és ennyi. Neked?
- Emily; Lena; Kate; Stefanie... többet nem tudok!
- Akkor ezekből kell választanunk!
Fél órán át mondogattuk a neveket. Nem tudtunk dönteni.
- Szóval 4 név maradt: Emily; Angel; Rose és Vicky!
- Tiéd a döntés! Hisz te vagy az anyja!
- Te meg az apja!
Komolyan rám nézett, ezzel tudatvam, hogy enyém a döntés.
- Jó rendben!
Pár percig gondolkodtam, majd megszólaltam:
- Hogy mindegyikünk kedvenc neve "benne legyen", ezért úgy döntöttem, hogy a kicsink neve Emily Angel Maslow lesz. Mit szólsz?
- Nekem nagyon tetszik! Szép nevet választottál!
Bementünk a lakásba és felmentünk Twitterre.
- Akkor kiírjuk?- kérdezte
- Előbb te!
- Rendben!
,,Gondolom hallottátok, hogy Jade McLainnek és nekem születni fog egy kislányunk. Nos, ma eldöntöttük, hogy mi lesz a neve. Emily Angel Maslow. Nekem nagyon tetszik, remélem nektek is!"
- Most te jössz!
Én is kiírtam egy hasonló szöveget. Nem sokára jöttek is a kommentek. Kikapcsoltam a gépet és elmentem fürdeni, majd aludni.
~MICAYLA~


Másnap is nagyon jól éreztem magam Paullal. Az ajtónk előtt megállt előttem és megcsókolt. Én meg visszacsókoltam.
- Micayla? Te meg mit csinálsz?
Abba hagytuk a csókolózást és megnézzem, hogy ki zavart minket. Kendall volt az. Oppáááá!



 

,,Légy óvatos, kit engedsz be az életedbe, mert lesz olyan, aki nem óhajt távozni!"




26. rész: Probléma

~MICAYLA~

- Nos? Meggondoltad amit mondtam?- kérdezte
- Igen, meg. És nem fogok járni Paullal. De veled sem. Szeretlek, de amit tettél, azt... azt még fel kell dolgoznom. Sajnálom.
- Semmi baj! Nekem már annyi is elég, hogy szeretsz.
Elköszöntem tőle, majd hazamentem. Elgondolkodtam mindenen. Hogy ki voltam, mielőtt megismertem volna Kendallt. És most ki vagyok? Egy lány, akinek a szerelme megcsalta őt, de a lány még mindig szerelmes a fiúba. Szeretne vele megint járni, de nem szeretné újrá átélni azt a fájdalmat. Legszívesebben elordítottam volna magam.
~JADE~

- A baba biztos, hogy....
James olyan erősen szorította a kezemet, hogy majdnem eltörte. De nem zavart. Ő is izgul, én is izgulok.
- Biztos, hogy lány lesz!- mondta boldogan az orvos
Hirtelen elöntött a boldogság. Miután letöröltem a trugyit, James nyakába ugrottam és elkezdtem csókolgatni. Majd elköszöntünk a dokitól és kézenfogva kimentünk. Kint megint a nyakába ugrottam.
- Annyiraaa boldog vagyoook!- nevettem
- Én is!
- Nekünk lesz a világ leggyönyörűbb babája!- szálltam be a kocsiba
- Nem megyünk el nézni valamilyen babás cuccot?
- Mire gondolsz?
- Ágyra, ruhákra...
- Jaaa... De, mért is ne!
Egy közeli bababoltba mentünk. Olyan aranyos dolgok voltak ott! 1 órán át válogattunk, majd visszaültünk a kocsiba.
- Kéne nekem kismama ruha!- mondtam
- Akkor még a plázába is bemegyünk!
Elmentünk a plázába, és kerestünk valami normális ruhát. Mikor kimentünk észrevettem egy fotóst.
- Futás!
Megfogtam James kezét és kifutottunk az épületből. Gyorsan beszálltunk és már el is hajtottunk.
- Miért is kellett sietni?
- Mert észrevettem egy fotóst!
- Ugye tudod, hogy nem titkolhatod el az idők végezetéig, hogy terhes vagy?
- Tudom! Most pedig szépen megmondjuk a nagy hírt a többieknek. Hívd át hozzánk a fiúkat és a nappaliban találkozunk!
Megcsókoltuk egymást, majd mindegyikőnk bement a házba. Lepakoltam a zacskókat és megkerestem a többiekeket. Miután mindenki megérkezett(és helyet foglalt), Jamesszel eléjük álltunk.
- Mondanunk kell valamit!- kezdte
- Ha azt akarjátok mondani, hogy újra együtt vagytok, akkor ne is fáradozzatok, mert tudunk róla!- szólt közbe Los
- Nem azt akartuk mondani!- nevettem- Hanem azt, hogy ma voltunk a dokinál, és megtudtuk a babánk nemét!
Mindenki izgatottan figyelt.
- És születni fog egy gyönyörű kislányunk!- ujjongtam
A csajok felsikítottak és szorosan megöleltek. A fiúk meg gratuláltak Jamesnek, engem meg megöleltek.
- És mikor fog megszületni a kicsi?- kérdezte Alexa
- Kb. 5 hónap múlva!- válaszoltuk egyszerre
Leültünk mi is és elkezdtünk beszélgetni. Micayla boldogtalannak és gondterheltnek tűnt. Miután a srácok elmentek, kiültem mellé.

- Szia!- ültem le
- Szia!
- Minden rendben van?
- Igen!- vágta rá azonnal
- Mic, látom rajtad, hogy nincs! Mi a baj?
- Semmi.
- Áruld el kérlek! Engedd, hogy segítsek!
- Nem tudom mi tévő legyek Kendallel kapcsolatban. Azt mondta, hogy még mindig szeret.
- Na és te? Szereted?
- Igen.
- Akkor mi itt a probléma?
- Nem érted? Azt amit velem tett, még mindig nem hevertem ki teljesen. És attól félek, hogy ha visszamegyek hozzá, akkor megint elköveti ezt a hibát.
- Szerintem nem fogja! Menj vissza hozzá és légy újra boldog!
- Mint te, igaz?- állt fel mérgesen- Mert a te éledet olyan tökéletes!
- Ez nem igaz!
- Nézz magadra, Jade. Híres vagy, van egy jóképű pasid, most fog megszületni a kislányod! Az én életem egy roncshalmaz! Nem is értem, mit keresel itt!
- Én csak segíteni akartam!- álltam fel én is
- De nem kell a segítséged!
- Ha túl sokat hibázol, végül magadra maradsz!- és otthagytam
Eléggé felidegesített. Nem tudom mi van vele manapság. Átmentem Jameshez.
- Hello!- pusziltam meg
- Mizu?
- Arra gondoltam, hogy nem szeretnél-e minden nap velem aludni? Tudod... ha segítségre szorulok, akkor ott elgyél! Mit szólsz?
- Benne vagyok! Úgy sem tudok nélküled aludni! Se élni!
Majd megcsókolt. Csókunkat egy köhögés zavarta meg.
- Nem zavaruuuunk?- mondták a többiek
- De!- mondtuk egyszerre
- Az előbb megbeszéltük, hogy James mától fogva nálam fog aludni!
- Rendben!
- Pakold össze a cuccaidat!- adtam ki a "parancsot"
- Igenis!- tisztelgett
Felment a szobájába, én meg követtem, de Kendall megállított.
- Nem tudsz valamit Micayláról?
- Csak annyit tudok, hogy megváltozott. Segíteni próbáltam neki, de ő makacs volt és nem hallgatott rám!
Elengedte a kezemet. Segítettem összepakolni a szerelmemnek, majd átpakoltunk hozzánk. Az egyik ablakban megpillantottam Micet.


Felhurcolkodtunk a szobámba és kipakoltunk.
- Végre minden nap veled lehetek!- karolt át
- Mindha idáig nem lettél volna!- kuncogtam
- Jade, beszélhetnénk?- jött be Micayla
- Persze!
Adtam egy puszit Jamesnek és Mic után mentem.
- Na?- kérdeztem
- Bocsánatot szeretnék kérni a viselkedésem miatt! Sajnálom, ha megbántottalak!
- Semmi baj! Gyere ide!- tártam szét a karom
Mosolyogva megöleltük egymást.
Majd visszamentem Jameshez.
- Mizu?- kérdeztem
- Semmi, csak megnéztem az e-mailjaidat!
- Mit nézed te az én e-mailjaimat?
- Csak kíváncsi voltam! Jött egy üzid George-tól!
Kikaptam a kezéből a gépet és megnyitottam az üzentetet.
- Mit ír?- hajolt közelebb
- Elkészítette a videóklippet! Ezt figyuzd!
 



- Klassz!- mosolygott
- Csinálunk valami kaját!
- Persze!
Felhúzott az ágyról és lementünk. Össze-vissza ökörködtünk és fotózgattunk.
Jól néz ki @jamesmaslow

Miután végeztünk leültünk és megkajáltunk. James még egy fotót is csinált rólam!



Majd felmentünk, lefürödtünk és lefeküdtünk aludni.
~MICAYLA~

Jade-nek igaza volt: ha túl sokat hibázok, végül magamra maradok. És azt nem szeretném. Másnap első dolgom lesz felkeresni Kendallt!





,,Igen. Mindannyian szövünk terveket az életben, de terveink néha nem úgy alakulnak, mint ahogy elvártuk. A segítő szándékunkkal csak ártunk egy kapcsolatnak. Kísérletünkkel, hogy utána nyúljunk a másiknak, csak még messzebb taszítjuk. Azzal, hogy leásunk a múltba, lehet, hogy a jelenünket gazdagítjuk. Ám vannak olyanok is, akik nem hajlandóak lemondani a terveikről, akármilyen rosszul is alakuljanak." 






2013. szeptember 3., kedd

25. rész: Most mi van?


Sziasztok!
Ebben a fejezetben nem fog kiderülni Jade babájának neme, mivel kicsit még húzni szeretném. Szóval csak a többiekről lesz szó, de a köviben már Jade is lesz. Jó olvasást!
xoxo, Bella Sunshine♥

~MICAYLA~

Imádom a forgatásokat! A szereplők, a rendező, a stáb mind-mind nagyon kedvesek. Csak egy gondom van! Paul is szerepel a sorozatban. És nagyon sokszor van vele jelenetem!
- Oké, mára végeztünk!- mondta Jeff
Összepakoltam a cuccaimat és elindultam haza.
- Várj meg!- futott utánam Paul
Nem volt sok kedvem, de megvártam.
- Á, kösz. Jó voltál ma!
- Te is!
- Hazavigyelek?- kérdezte, mikor kiértünk
- Nem, nem kell. A kocsimmal az utca végén parkolok. De azért köszi!
- Rendben! Akkor holnap találkozunk!
- Szia!
Paul mióta a sorozatban szerepet kapott, egyre normálisabb. Valahogy... megváltozott! Nem nyomul rám annyira, és normálisan is el tudunk beszélgetni. Beszálltam a kocsimba és hazamentem. Az ajtóra volt egy cetli ragasztva.
,,Átmentünk a fiúkhoz. Jade és James a kórházba. Alexa♥"
Eltettem a zsebembe a papírkát és csöngettem a srácoknál.
- Gyere beljebb!- mondta udvariasan Kendall
- A többiek?
- Elmentek fagyizni. De hamarosan megjönnek!
- Oh, rendben. Akkor megvárom őket!
Leültünk a kanapéra és bekapcsoltuk a tévét.
- Milyen volt a forgatás?- kérdezte
- Nagyon jó! Mindenki nagyon kedves!
- Kik is a szereplők?
- Öm... Tyler Posey; én; Dylan O'Brien; Tyler Hoechlin; Holland Roden; Paul Adams...
- Mármint az a Paul Adams?
- Ha a nyomulós Paulra gondolsz, akkor igen ő!
- Mégis mit keres az ott?
- Talán ő is szerepel a sorozatban? De egyébként megváltozott. Már nem is nyomul. Annyira!- nevettem- Az biztos, hogy megváltozott!
- Ahha. És még mindig szerelmes beléd?
- Szerintem igen! Hisz írt nekem egyszer egy szerelmes verset!
- Ne mááááár! De rossz!
- Szerintem aranyos. Bírom, ha egy fiú érzelgős. Persze nem annyira.... De egy romantikus vers olyan.... olyan aranyos dolog.
- Szóval te is szerelmes vagy belé?
- Nem tudom. De az biztos, hogy nem utálom!
- De nem lehetsz szerelmes belé!- háborodott fel
- Miért is nem?
- Mert én is szerelmes vagyok beléd! És nem nézem jó szemmel, ha elvesznek tőlem. Tudom, hogy mit tettem a múltban. És azt is tudom, hogy te nem vagy belém szerelmes. De kérlek, inkább könyörgök, gondold végig, hogy mit érzel irántam és iránta!
És ekkor megérkeztek a többiek. Szerencsémre!
- Visszajöttünk!- kiáltotta Carlos
- Á, Mic te már is itt? Szóval gondolom megtaláltad a cetlit!- mosolygott Alexa
- Igen, meg. De azt hiszem, hogy én most megyek!
Felálltam és elfutottam.
~JULIE~

- Milyen fagyit kérsz?- karolt át Logan
- Narancsosat!- nyaltam meg a szám szélét
Megvettük a fagyit és kint helyet foglaltunk.
- Hazajöttök?- kérdezte Alexa, miután elnyaltuk a finomságot
- Mi még elmegyünk sétálni!
- Akkor majd otthon találkozunk!
Elköszöntünk tőlük, majd kézenfogva elindultunk valamerre.
- Nézd, csak nem lakodalom van?- kérdeztem
- Hol?
- Ott!- mutattam egy nagy épületre
- De. Gyere, menjünk be!
- Nem igazán jó ötlet!
- Csak eszünk a tortából és már jövünk is el!
- Most ettünk fagyit!
- Hát, mit mondhatnék... annyit eszek, mint Carlos!- megcsókolt és behúzott az épületbe
Vágtunk magunknak egy-egy szeletet a tortából és leültünk kajálni.
- Elnézést, maguk a házaspár rokonai?- állt elénk egy magas férfi
- Igen!- vágtuk rá egyszerre
- Akkor hogy hívják a menyasszonyt?
- Öm.... Emma!- mondta Logan
- Rossz válasz! És most, kérem távozzon!
Felhúztak minket a székről, és elzavartak minket. kint elkezdtünk röhögni magunkon.
- Lesz mit mesélni a gyerekeinknek!- nevettem
- Hát az biztos. Anyuci és apuci egyszer bementek egy lakodalomba, mivel úgy gondolták, hogy jó buli lesz. Leültek az egyik székre és elkezdték enni az esküvői tortát. Ám ekkor egy hatalmas melák odajött és kidobta őket!
Már a földön fetrengtünk a nevetéstől. Nagy nehezen lenyugodtunk és elindultunk. Egy közeli parkba mentünk.
- Fotózz le!- mondtam
- De nem jók a fényviszonyog és...
- Hidd el, jó kép lesz!- mosolyogtam
Elővette a mobilját és lefotózott.
- Igazad volt! Ez tényleg rohadt jó lett!



Leültünk az egyik padra és néztük a naplementét. Közben Logan átkarolt és én meg a mellkasára hajtottam a fejemet. Lement a Nap, mi meg elindultunk haza.
- Lemegyünk még a partra?- kérdeztem
- Lemehetünk!




Sétálgattunk még a parton egy kicsit. Beszélgettünk a korábbi életünkről, meg arról, hogy mi volt az első gondolatunk, mikor megláttuk egymást. Súgtam valamit Logan fülébe, ő meg csak huncutul rám mosolyogtt, megfogta a kezemet és behúzott a házba.
Felmentünk a szobájába, bezártuk az ajtót és elkezdtünk csókolózni. Majd ledőltünk az ágyra és folytattuk... csak ruha nélkül.
~MICAYLA~



Ki kellett szellőztetnem a fejemet. Az amit Kendall mondod, eléggé felkavart, hisz valahol mélyen még mindig szerelmes vagyok belé. De Paul iránt is érzek valamit. Foggalmam sem volt, hogy mit csináljak, ezért elindultam sétálni. Útközben pedig végiggondoltam a dolgokat. Kendallt jó pár hónapja ismerem. Szerettem, de megcsalt. Pault csak nem rég ismertem meg igazán. Először utáltam, most meg kedvelem. Mint barátot. Mi van akkor, ha most megbocsátok Kendallnek, és ő meg újra félrelép? Míg ezen gondolkodtam, a fiúk háza előtt találtam magam. Vettem egy mély levegőt, és csöngettem. Kendall nyitott ajtót.
- Szia!- mosolyogtam rá
- Hello!- mosolygott





,,Arra nem veheted rá magad, hogy érezd, amit nem érzel. De arra igen, hogy helyesen cselekedj az érzéseid ellenére."



2013. szeptember 2., hétfő

24. rész: Újra együtt?

Sziasztok!
Elsőzör is azt szeretném mondani, hogy megnyitottam a második blogomat: http://lovestory-with-btr.blogspot.hu/
Második dolog: nem tudom, hogy mennyire lesz időm írni, hisz magántanárhoz is kell járnom és tanulnom is kell eléggé sokat. De megígérem, hogy megpróbálom minél gyorsabban hozni a részeket! Na, de most itt van a 24. rész! Remélem, tetszeni fog;)
xoxo, Bella Sunshine

~JADE~

- Hahóóó!- szólalt meg Halston
James ellökött magától és leült a kanapéra. Én ugyanígy cselekedtem.
- Jaaamesyyy!- ugrott a nyakába Halston
- Hals! Hát te meg mit keresel itt?
- Hamarabb eljöhettem! Jade- mondta flegmán
- Halston- válaszoltam ugyanúgy
- Te meg mit keresel itt?
- James verekedett egy haverommal és hát... vérzett az arca, ezért segítettem neki!
- De már jól van, szóval elmehetsz!
- Oké!- álltam fel
Elindultam az ajtó felé.
- Kikísérem, addig te pakolj ki!- mondta Halsnek James
Halston felment a lépcsőn, James meg odajött hozzám.
- Nem kell engem kísérgetni!
- Jade, ami minket illet....
- Nem akarok a te kis titkod lenni!- fordultam felé- Vagy ő, vagy én? Válasssz!- és otthagytam
Mikor hazaértem, a többieket a konyhában találtam. Úgy gondoltam, hogy eljött a megfelelő pillanat a bocsánatkéréshez.
- Csajok, beszélhetnénk?- mentem be
- Persze! Miről lenne szó?
- Szeretnék bocsánatot kérni a viselkedésem miatt. Az utóbbi időkben eléggé magam alatt voltam. Leordítottam a fejeteket, pedig tudom, hogy ti csak jót akartatok nekem. Így utólag belegondolva eléggé hülye voltam. Meg tudtok bocsátani?
- Hát persze, hogy meg!
Megöleltek mindannyian, majd felmentem a szobámba. Beültem az ablakomba, és kinéztem. Jamest figyeltem. Épp Halstonnal beszélt. Azt hiszem, hogy most szakít vele. Várjunk csak? Miért mosolyog Halston? Miért csókolja meg Jamest? Miért vetik le a ruháikat? Nem bírtam ezt tovább nézni. James becsapott. Azt mondta, hogy szeret és én meg bedőltem neki. Elkezdtem sírni. Pár perce még azt hittem, hogy az életem újra normális lehet. De tévedtem. Boldog akartam lenni, de amint látom ez túl nagy kérés volt. Én csak egy normális életet akartam! Ehelyett mit kaptam? Egy olyan életet, melyben a szerelmem folyton átver. Felvettem a fürdőruhámat és kimentem a medencéhez.
- Jade, minden rendben?- kérdezte Alexa
- Minden a legnagyobb rendben!- mondtam egy műmosollyal az arcomon
- Akkor oké!
Letettem a törölközőmet és beugrottam a vízbe. Jól esett úszkálni egyet. De valaki megzavart.
- Hello!
Kinyitottam a szememet. James ült az egyik napágyon és mosolyogva figyelt.
- Mit keresel te itt?- mondtam flegmán
- Csak látni akartalak!
- Hát én meg nem!- szálltam ki a vízből- Tudom, hogy nem szakítottál Halstonnal. Láttam!
- Honnan?
- Az ablakomból! Azt mondtad, hogy szeretsz!
- Mert szeretlek is!- ölelt meg
- Hagyj békén!- ráztam le magamról a kezeit- Az, aki szeret valakit, nem jár egy másik emberrel, akit mellesleg nem szeret! Ez logikátlan!
- Tudom, és sajnálom! De nem tudtam megmondani neki az igazat!
- Nem érdekel! Addig, amíg nem szakítasz vele, nem akarlak meglátni!- és otthagytam
Felmentem a szobámba, bekapcsoltam a gépemet és átküldtem George-nak e-mailban a videóklippet. Majd fogtam a mobilomat és küldtem neki egy SMS-t.
,,Videó átküldve! A hang is hozzá van csatolva!"
Ekkor kaptam egy üzit Jamestől.
,,Sajnálom, sajnálom, sajnálom! Ígérem, hogy megmondom neki, hogy mit érzek! Valamikor"
,,Valamikor????? Én megmondtam neked: addig a közelembe se gyere. Ha addig, míg meg nem születik a babám, nem szakítasz vele, akkor előre szólok neked, hogy nem jöhetsz a közelébe!"
,,Babád? Tudtommal az én gyerekem is!"
,,Azt mondtad, hogy nem akarsz gyereket! És most, nem írok neked többet! Viszlát, James Maslow!"
*2 nappal később*

- Ez lesz a világ legjobb videóklippje!- mondtam a kocsiban
- Szerintem is!- válaszolta mosolyogva George
- Otthon meg is mutatom a többieknek! Szia!
Kiszálltam a kocsiból és elindultam befele.
- Jade, várj meg!- futott utánam James
Gyorsan befutottam a házba és bezártam magam mögött az ajtót.
- Jade! légyszi, nyisd ki!- kopogott
- Nem! Mondtam, hogy nem akarok veled beszélni!
- Tudom. Csak azt szerettem volna elmondani, hogy szakítottam Halsszel. Rájöttem, hogy egész idő alatt megcsalt engem.
Kinyitottam az ajtót.
- Tényleg?
- Tényleg!- válaszolta szomorúan
Odaléptem elé és megcsókoltam.
- Ez esetben: Üdv újra az életemben, James Maslow!- mosolyogtam
- Szóval újra együtt vagyunk?
- Ha szeretnéd?
- De még mennyire, hogy szeretném!
Felemelt és megpögetett a levegőben. Majd felvitt a hálószobámba.
- Holnap majd eljössz velem a dokihoz?- kérdeztem, mikor letett
- Persze, de miért?
- Holnap tudom meg, hogy a baba fiú lesz-e vagy lány! Olyan izgatott vagyok!
- Egy ilyen eseményt ki nem hagynék!
- Most már szereted a gyereket, hogy ennyire törődsz vele?
- Mindig is szerettem! Még akkor is, mikor azt mondtam neked, hogy nem!
- Itt aludsz ma?
- Ahha!
Lefürödtem és bebújtam James mellé az ágyba.
Másnap elkezdtem keltegetni Jamest.
- Hé, mennünk kell a dokihoz!
- Mégis hányra mész te?- kérdezte álmos arccal
- Fél 10-re! És most 9 óra van! Szóval siess!
Felöltöztem és lementem reggelizni. Nem sokkal később James is lejött.
- Azt mind megeszed?- nézett a tányéromra felhalmozott ételekre
- Ahha!
Megreggeliztünk és összekészülődtünk, majd elmentünk a kórházba. Nem kellett sokat várnunk, hamar sorra kerültünk.
- A baba egészen biztos, hogy....










,,Ha valamit nagyon szeretsz, nem hagyhatod csak úgy elveszni. Ez a fajta szeretet tart minket életben, akár van értelme mások számára, akár nincs."